Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 5. fejezet. Az egyház egyes életmegnyilvánulásainak a története

amikor arról szinte teljesen megfeledkezett. A keresztyén' egyház első elterjedésének a történetét: a római birodalom népei közt folytatott missziót, valamint a misszió másik nagy korszakának, t. i. az európai népek missziójának a történetét ma az egyháztörténet keretében szoktuk tárgyalni, mivel ezek a miszsziók lezárultak. A missziótörténet tárgyául első sorban az Európáin kívül élő népek közt az újkorban folytatott missziót választja. Ezeknek a népeknek a körében a missziói tevékenység még nem zárult le, a missziók története folyamán szerzett tapasztalatok pedig tanulságosak és jelentősek a missziónak a jelenben folyó munkája szempontjából is. A missziótörténet megállapításai így közvetlen jelentőséggel bírnak a missziótudomány (1. a „gyakorlati teológiá"-ról szóló fejezetben, 196. k. lpk.) számára. Ezért a missziótörténet egyúttal a missziótudomány segédtudományának is számít. Az egyházi archeológia és az egyházi művészetek története Az egyházi archeológia az egyházi „régiségek" tudománya s mint ilyen a történéti kritika módszerével vizsgálja az ókori keresztyénség életének különféle ágait, nevezetesen az ókori egyház nyilvános életének és az ókori keresztyének magánviszonyainak a kérdéseit, az ókori egyház szervezetének, jogi viszonyainak, az istentiszteleti életnek, az egyházi művészeteknek, valamint a keresztyének vallásos és erkölcsi életberendezkedéseinek a kérdéseit. Újabban az egyházi archeológia munkaterületét némileg megszűkítve, első sorban az ókori egyház istentiszteleti életének az emlékeit tekintik "e tudományág tárgyának. így az egyházi archeológia foglalkozik pl. a katakombák és más ókori egyházi emlékek kérdéseivel. Az egyházi archeológia szempontjából az írott források tudósításai mellett különösen is fontosak a reánk maradt egyéb emlékek, mint templomok és egyéb keresztyén épületek, azok romjai vagy maradványai, temetkezési helyek, feliratok, istentiszteleti berendezéshez tartozó használati tárgyak, kegyszerek, a keresztyének magánhasználati tárgyai stb. Az egyházi archeológia anyagát nem mindig dolgozzák fel összefüggő tudományos előterjesztés alakjában, hanem szívesen használják az archeológiai szaklexikonok formáját is. Az egyházi archeológia kutatási területét az egyházi ókorra szokták korlátozni. Ezért annak az egyházművészetek tárgykörében folytatását jelenti az egyházi művészetek története. Az egyház életében kezdettől fogva találunk olyan megnyilatkozá156 /