Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 2. fejezet. Az egyháztörténet feladata, módszere és teológiai jellege
helyezkedünk, hogy az egyháztörténetírás feladata az egyházat, mint „keresztyénséget" a maga történeti és társadalmi kiformáltságában megragadni függetlenül attól, hogy az egyházak történeti formái milyen viszonyban akarnak lenni az Egyházzal, ill. hogy a vizsgáló kutatás milyennek tartja azok viszonyát az Egyházhoz. A történeti teológiának már e miatt a tárgyában rejlő nehézség miatt is elsőrendű feladata, hogy kutatásai során állandóan figyelemmel legyen az egyház fogalmának a változásaira, vagy pontosabban azokra a történeti változásokra, amelyek az egyház egyes szociológiai alakulataiban és azok kialakulásakor úgy jelentkeznek, mint egy-egy sajátos egyházfogalom kiformálódásai. Az egyházfogalomnak, pontosabban az egyházról vallott tanításnak a változásai mindig szorosan összefüggenek Jézus életének, történeti személyének, evangéliumának és az általa szerzett váltságnak az értelmezésével. Ezért azok a változások, amelyek valamely történetileg formált egyházban vagy valamely keresztyén közösségben a krisztológiai gondolkodás tekintetében bekövetkeznek, egyúttal meghatározzák nemcsak az egyházról való gondolkodást és tanítást, hanem magának az egyháznak a történeti formálódását és alakulását: a „fejlődését" is. Az egyháztörténeti kutatásnak mindezeket a változásokat és fejlődési folyamatokat, valamint a történeti fejlődés folyamán létrejött alakulásokat és alakulatokat, az egyes szociológiai képleteket mind bele kell vonni vizsgálódási területébe, még akkor is, ha a kutató és a kutatás szempontjából bizonyos változások deformálódásoknak, eltévelyedéseknek, „eretnekségekének vagy „szekták"-nak minősülnek is. Az egyháztörténeti kutatásnak így ki kell tágulnia a „keresztyénség történetévé". Ezt hangsúlyozni kell abban az esetben is, ha az egyháztörténeti kutatás tárgyát a bibliai értelemben vett egyházban ismerjük fel s ezt esetleg szorosabban kapcsoljuk a keresztyénség valamely történeti kiformálódásával, valamely történeti egyház-testtel. Az egyháztörténeti kutatás alapkérdései. Az egyháztörténet feladata, hogy az egyház, ill. a keresztyénség „történetét", vagy más szóval: történeti kialakulását és fejlődését tárja fel a megalakulás kezdetétől fogva napjainkig. A történeti teológiának ez a feladata magában foglalja azt a követelést is, hogy a történeti kutatás derítse fel és- láttassa meg e történeti alakulásnak,· a történeti ,,fejlődés"-nek az értelmét. Hogy mi valamely történeti jelenségnek, valamely történeti folyamatnak és még inkább az egész történeti fejlődésnek magának az értelme, ennek a megállapítása legtöbbször túlmegy a sokszor részletekben elvesző történeti kutatás látóhatárán. A tör137