Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 5. fejezet. Az összefoglaló írásmagyarázati tudományok
nyúlnak, ez a megállapítás még nem jelenti azt, hogy a szóban forgó tudósításban mindenképen „legendával" van dolgunk. A bibliai tudósításban igen sok esetben az a helyzet, hogy a történeti kutatás kritikai módszerei elégtelenek annak a felderítéséhez, „ami tulajdonképen történt": ez még nem jelenti azt, hogy minden esetben történetietlen tudósítás, legenda van előttünk. Azonban, ha a történéti kutatás valamely eseményről feltétlen bizonyossággal meg is állapítja, hogy az formája és tartalma szerint legenda, akkor is meg kell keresnie az értelmezésnek az illető tudósítás kinyilatkoztatás-tartalmát. Ezt kell az értelmezésnek feltárnia és megszólaltatnia, hogy az írásmagyarázat elérje tulajdonképeni célját és megoldja a teológiai feladatát. 5 1 5. FEJEZET Az összefoglaló írásmagyarázati tudományok 1. A „bibliai történet" A kinyilatkoztatás Istennek az a cselekedete, amelynek során velünk bűnös emberekkel új közösséget teremt. Mivel Isten a kinyilatkoztatás során ilyen cselekedet által ismerteti meg magát és teremt közösséget velünk, azért a bibliai kinyilatkoztatásnak történeti jellege van. Az egész bibliai kinyilatkoztatás „szent történet", vagy egy a múlt században alkotott és azóta sokat használt teológiai szakkifejezéssel: „üdvtörténet". A Szentírás ezt a történetet mint olyan isteni cselekedeteknek a sorozatát, ill. történetét tárja elénk, melyek a világ teremtésétől fogva az emberiségnek az egész történetét átfogják, egészen annak a végkifejletéig és azt egyetlen nágy összefüggő egységbe foglalják bele. A ,jbibliai történet" feladata ennek a „szent történetnek" a feltárása. A bibliai kinyilatkoztatásnak ez a története emberi történeten megy keresztül, mert hiszen „az Ige testté lett." A bibliai történet a szent történetnek ezt az emberi oldalát is vizsgálja: különleges kérdés marad számára az, hogy hogyan viszonylik egymáshoz a Szentírás által is tanúsított emberi történet és az üdvtörténetben „történetté" lett kinyilatkoztatás. Erre a kérdésre a bibliai történet az írásmagyarázati teológia keretein belül nem tud teljes feleletet adni, hanem segítségül kell vennie hozzá a rendszeres teológia útmutatását is. Amikor azonban a bibliai 'történet a szent történetnek az emberi oldalát vizsgálja, akkor alkalmaznia kell a történeti kritika eszközeit és módszereit. Ennek a módszernek az igénybevételével főleg a modern teológia 128
