Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 5. fejezet. Az összefoglaló írásmagyarázati tudományok
alakította ki azokat a történeti-kritikai jellegű írásmagyarázati tudományokat, melyeket ma a „bibliai történet" összefoglaló nevével illetünk. Ezek a tudományszakok az Ószövetséggel kapcsolatban: Izráel története és a zsidóság története, az Újszövetséggel kapcsolatban pedig Jézus élete és az őskeresztyénség története. a) Izráel és a zsidóság története. Az ótestámentomi történet a tárgya az Izráel története" nevű írásmagyarázati tudománynak. Feladata feltárni Izráelnek, mint Isten választott népének a történetét, mégpedig mindig tekintettel arra, hogy e nép történetének az értelme a neki adott kinyilatkoztatásban van és hogy e történet értelme Krisztusban teljesedik be. Ilyen értelemben Izráel története teológiai tudomány. Ha az ókori zsidó nép történetét tisztán világi szempontból vizsgáljuk és belehelyezzük a régi Kelet történetének az összefüggésébe, akkor ez a történet természetszerűleg az ókori történelem egyik része, szegmentuma. Ennek a történetnek nincs teológiai jellege. A modern teológia történet-kritikai szemléletmódja jórészt ilyen alapszempontok érvényesítésével tárgyalta „Izráel történetét". Természetes, hogy az ókori zsidó nép történetének a vizsgálatánál nem is lehet mellőzni azokat a történeti és kritikai szempontokat, amelyek minden történetíráshoz hozzátartoznak és annak módszeres kialakításánál elengedhetetlenek. Viszont el kell ismernünk annak a követelésnek a jogosultságát is, hogy minden történetnek az igazi és tulajdonképeni értelmét kell keresnünk. Ezt pedig Izráelre nézve csak akkor ismerjük meg, ha hittel fogadjuk azt a kinyilatkoztatást, mely e történeten keresztül szól hozzánk és végezetül Krisztusban teljesedik ki. Különben szemünket éppen úgy lepel takarja, ahogyan az apostol szerint lepel takarja „Izráel fiai"-nak a „szívét", amikor „Mózest" olvassák (2. Kor. 3, 15 kk.). Izráel története mint teológiai tudomány avval a történettel foglalkozik, amelyet az Ószövetség tár elénk. Ez azonban lezáródik a fogságból hazatérő és Jeruzsálemben újra templomot építő Izráel történetével, Esdrás és Nehemiás korával. Az Ószövetség egyes iratai ugyan túlmutatnak ezen a koron (pl. Dániel könyve). De az a történet, melyről az ószövetségi iratok tanúskodnak, tulajdonképen lezáródik a fentemlített időszakkal. Esdrás és Nehemiás kora (kb. 450 Kr. e.) már tanuja annak, hogy valami új alakul ki, t. i. a „zsidóság", amint azt a teológiai szóhasználatban i^ieg szoktuk különböztetni gondolatvilág, kegyesség stb. tekintetében a régebbi Izráeltől. így csatlakozik Izráel történetéhez a „zsidóság" története, értve azon az ókori zsidó nép történetének azt a szakaszát, amely a babiloni fogság után •9 Bevezetés a teológiába. 129