Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

I. rész. „Teológus" és „teológia" - 2. fejezet. A teológia és az egyházi szolgálatra való készülés

nyok közt — bármelyik keresztyén testvér is annak a testvérnek a számára, akinek — Luther egy kifejezése szerint — ,,Krisztussá lett".

3 A megbékélés szolgálatának a dicsősége, szépsége és magasz tossága egyfelől, másfelől pedig elkötelező komolysága és felelőssége kell, hogy formálják Krisztus minden szolgáját, hogy „hasonlatosak legyenek az ő Fiának képmásához" (Rm 8, 29) és „tükrözve az TJr dicsőségét átformáltassanak ugyanarra (t. i. az Ö) képmására dicsőségről dicsőségre úgy, mint a Lélek által" (2. Kor. 3, 17). 2. FEJEZET A teológia és az egyházi szolgálatra készülés A lelkészi szolgálatra készülők kiválasztása és előkészítése Az egyház kezdettől fogva rendelt egyeseket, hogy a megbékélés igéjével szolgáljanak a gyülekezetben. így bízta meg Pál apostol pl. Timóteust az ige hirdetésével és adta nemcsak neki magának azt a megbízást, hogy hirdesse az igéit (1. Tim. 4, 11; 2. Tim. 4. 1—2), hanem felszálitotta arra is, hogy „amit tőle hallott sok tanú jelenlétében, bízza hú emberekre, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek" (2. Tim. 2, 2). Viszont Jak. 3, 1 óv attól, hogy ne sokan törekedjenek tanítók lenni, hiszen tudjuk, hogy azok súlyosabb ítéletben részesülnek. Ma már nem tudjuk pontosan, hogyan állapították meg az első időkben, kik „alkalmasak a tanításra". De már az ú. n. „Apostoli egyházi rendtartás", melynek anyaga régebbi állapotot rögzít, noha jelenlegi formájában valószínűleg Egyiptomban a 3—4. században keletkezett, a püspökre nézve úgy rendelkezik, hogy az legyen „művelt ember, aki képes az írásokat magyarázni" ( παιδείας μέτοχος, δυνάμενος τας γραφζς έρμηνεύειν Apóst, egyh.-rendt. 16. fej.). Már a 2. század végén keletkeztek egyházi iskolák (így a híres alexandriai iskola). Ézek ugyan szélesebbkörű egyházi szolgálatot is teljesítettek, de jelentősek lettek az egyházi tanítók és papok nevelése tekintetében is. A 3. századtól fogva azután lépésről-lépésre végigkísérhető az egyházi nevelőoktatás kialakulása és ennek kapcsán az is, hogy az egyház hogyan tanítja és neveli azokat, akik utóbb papi szolgálatra nyernek elhívást. Ekkor már kialakulnak az egyházi hivatal különböző fokozatai, a „rendek" (ordines mégpedig „ordines minores", t. i. psalmista i. e. cantor, ostiarius, lector, exorcista, acolythus, subdiaconus; és az „ordines maores", t. i. diaconus, presbyter, 12