Karner Károly: Apokalipszis (Bécs, 1974)

FORDÍTÁS ÉS MAGYARÁZAT - II. rész - 2. szakasz. 6,1-8,1. A hét pecsét feltörése

2. szakasz 6,1-8,1- A hét pecsét feltörése 1. A 6. fejezettel a látomások hosszú sora indul el, amelyek azt írják le, „aminek hamarosan meg kell történnie" (1,1). E látomások először a Bárány kezében levő könyvtekercs pecsétjeinek feltöréséhez kapcsolódnak. Mivel a tekercs „kívül-belül" tele van írva, azért először csak a tekercs külső oldalán levő írás látható, ill. olvasható. Csak a hetedik pecsét feltörése után válik láthatóvá a belső oldalon levő írás. Ezért kapcsolódik az első pecsétek feltöréséhez csak egy-egy villanásszerű kép: a négy apokaliptikus lovas (6,1-8), a vértanúk könyörgése (6,9-11) és a kozmikus katasztrófa (6,12-17). A 7. fejezetben a küszöbön álló katasztrófák közepette is Isten oltalmában élő választottak gyülekezete áll az olvasó szeme elé. Csak amikor a hetedik pecsét is feltört, válik a könyvtekercs tartalma hozzáférhetővé. E pecsét feltöréséhez nem járul az első képeket folytató látomás, hanem új képsorozat kezdődik. Ha tehát azt a kérdést vetjük fel, hogy a tekercs belső oldalán foglalt „események" leírása hol kezdődik, akkor csak azt felelhetjük, hogy a hetedik pecsét feltörése után, tehát 8,2-nél, ahol a hét trombitaszóhoz kapcsolódó jelenetek kezdődnek. János azonban ezt nem emeli ki, a tekercsről a hetedik pecsét feltörése után nem is hallunk többé. 2. A 6. fejezettel kezdődő látomásokat a szerző úgy írja le, mint amelyek a mennyei istentisztelet keretében folyó egyes istentiszteleti cselekményekhez kapcsolódnak. Először a Bárány töri fel a neki átadott, Isten megmásíthatatlan akaratát tartalmazó tekercs pecsétjeit. A pecsétek feltörése egyúttal Isten akaratának megvalósulását szemléltető jelképes eseménysorozatot vált ki. A mennyei „füstölő áldozat" bemutatásánál felhangzó hétszeres trombitaszó indítja el a látomások következő sorozatát (8,2 kk.), végül pedig az „italáldozat" bemutatásához kapcsolódik a harmadik és utolsó látomássorozat, az Isten haragját jelképező csészék kitöltése (15,1 kk.). így a látomások mind beilleszkednek a mennyei istentisztelet rendjébe. Amit a Bárány a könyvtekercs pecsétjeinek feltörésével véghez visz, azzal Isten akaratát teljesíti be, ami pedig a mennyei istentisztelet során végbemegy, az mind hódolat Isten előtt és könyörgés hozzá, hogy érvényesítse, vigye véghez a világot megváltó, üdvözítő akaratát, tehát hozza el végre a bűntől, haláltól és ítélettől megszabadult, neki szolgáló, őt dicsőítő új világot, az „új eget és új földet" (21,1). Az Isten ítéletét jelképező „csapások", bármily borzalmasaknak lássanak is, mind ebbe a gondolatkörbe tartoznak bele annak hangsúlyozásával, hogy Isten nem engedi át dicsőségét és királyi uralmát az őt semmibe vevő, ellene lázadó hatalmaknak. A megdicsőült Krisztus, az áldozatul adott Bárány úgy uralkodik a világban, hogy Istennek engedelmeskedve szerez érvényt a megtorló ítéletnek és Isten üdvösséget szerző 87