Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

A Biblia és az értelmiség

91 a szakszerű könyv, amely irodalmi, meg történeti kritikai módszerekkel tárgyalja a Biblia és könyveinek a keletkezési kérdéseit. De nálunk is elég gyakran emlegetik a biblia-kritikát, meg a szabadelvű, hitetlen teológiát. Ezért mindenki tudja: a Biblia egyes könyvei körül nagy viták folytak és folynak még mindig. Tudják az emberek azt is, hogy a tudományos álláspont sokszor eltér a hagyományos nézetektől. Más dolgoknál úgy van: amiről az ember nem tud, az nem izgatja. A Bibliánál fordítva van: minél kevesebbet ért valaki azokhoz a kérdésekhez, melyeket a szaktudomány tárgyal, annál többet gyanít és annál inkább gyanakszik. Benne van az emberekben a gyanú az egyházzal szemben, könnyen gondolnak papicsalásra, s azt képzelik, hogy a Biblia évezredes története mögé könnyen el lehetett rejteni egy-egy „kegyes" csalást, sőt durvább hamisítást vagy szemfényvesztést is. Az ilyen gyanúsítások szinte elszakíthatatlan hálóként veszik körül a Bibliát és igen sokszor csirájában fojtják el az érdeklődést. Ha itt részletezni akarnánk a sok hamis véleményt és a széles körben elterjedt előítéleteket, akkor órákig kellene beszélnünk. Ezért egész röviden hadd mondjak ennyit: A Biblián a tudománynak minden elképzelhető eszközével gyakorolták a tudományos boncoló munkát, a kritikát. Sok tudós nemzedék a Biblián próbálta ki a kritikai elmeélét, a Biblián tanulta meg a tudományos kritika módszerét, hogy azt azután más területen sikerrel alkalmazhassa. Viszont nincs a tudományban olyan módszer, olyan éles boncolókés, amelyet ki ne próbáltak volna a Biblián. Kb. 100 évvel ezelőtt, a mult század közepe táján szokatlanul magasra szöktek a hullámok a bibliai kritika terén. Akkor volt egynéhány évtized, amikor sokan úgy vélték, hogy a Biblia és a bibliai iratok keletkezésére vonatkozó egyházi hagyomány mind megbízhatatlan, csupa későbbi monda, vagy legenda és kitalálás. Utóbb sok mindenféle hitelesnek és megbízhatónak bizonyult, amire a kritika ifjú tüzes fejjel először az ellenkezőt igyekezett rábizonyítani. Ma az emberöltőkkel ezelőtt folyt harcok lecsillapodtak. Ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos nézetek mind helyesnek bizonyultak. Valóban sok volt köztük olyan, melyet lomtárba kellett tenni. Sok késői tudósítás nem származott megbízható értesülésből. Azt is joggal lehet mondani, hogy a Bibliának, egyes iratainak a keletkezését ma jóval világosabban látjuk, mint a régebbi nemzedékek. Sok mindenfélét sikerült különösen a keresztyénség keletkezésére vonatkozólag tisztázni. Sok olyan részben elfeledett, részben eltemetett emlék került elő, amely szilárd talajra állítja az ismereteinket. Hogy pl. csak egyet említsek. Sokszor az emberek egészen naivan gyanakszanak a Biblia szövegére. Ügy vélik, hogy azon az évszázadok folyamán sokat változtathattak, részben tévedésből, részben szándékosan, vagy hogy a Bibliát pl. a kolostoroknak a világtól elzárt cséndjében könnyű volt meghamisí-