Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

A Biblia és az értelmiség

92 tani. Azt gondolják: még ha meg is lehetne állapítani, hogy pl. Márk evangéliomát valóban Márk írta, vagy hogy valóban Pál apostol írta az Újszövetségben a neve alatt ismert leveleket, ki tudja, hogy ezeknek a mai szövege azonos-e avval, amit Márk evangélista vagy Pál apostol írt? Nos, a legtöbben nem is gondolják, hogy milyen naivak az ilyen nézetek. Ma a bibliai kéziratok ezreit tartja számon a tudományos kutatás, kutatók légiói vizsgálták végig szorgos és gondos munkával azoknak a szövegét és feljegyeztek minden legkisebb eltérést és különbözőséget. Az eredmény meglepő. Annak ellenére, hogy a könyvterjesztés ókori módja, a kézzel való másolás rengeteg hibára, eltévesztésre és szándékos változtatásra is adhatott volna okot és alkalmat, a Biblia szövege mégis hihetetlenül szilárd és egységes. Az egyház ezt a szöveget apróbb, leginkább lényegtelen hibáktól eltekintve pompásan, teljesen megbízható módon őrizte meg. A legutolsó 10 esztendőben nyilvánosságra kerültek Egyiptomban talált s kb. Kr. u. 250 táján keletkezett bibliai kéziratok. Ezek is csak a megállapított eredményeket igazolják. Pedig 300 táján sok panasz hangzott el az egyházban, hogy a bibliai szövegek hibásak és megbízhatatlanok. Ε miatt a keleti egyház Egyiptomban is, Palesztinában is, meg Szíriában különkülön, de egyidőben az akkori tudományos eszközök igénybevételével megállapíttatta a Biblia szövegét. A gyülekezetekben használt biblia-kéziratokat azután kicserélték javított szövegű kéziratokkal. A kódexeink is ezt a szöveget tartalmazzák, sokszor nagyon jó, sokszor meg hibákkal teli másolatokban. A legutóbbi időkig tulajdonképen erre a Kr. u. 300 táján standardizált szövegre voltunk utalva. De a kutatók közül is sokan azt tartották, hogy a régebbi szöveg az utóbbihoz képest elég sok és jelentékeny eltérést mutathatott. Nos, az újonnan felfedezett kéziratok a sokat keresett és évszázadokon keresztül eltemetett régebbi szöveget mutatják. S kitűnt, hogy a régebbi szöveg alig mutat eltéréseket s ami eltérés lenne található, legnagyobbrészt jelentéktelen, a Biblia tartalmát egyáltalán nem érinti. Kitűnt az is, hogy a régebbi szöveg átlagkéziratai valóban sok panaszra adhattak okot, s hogy a standardizált szöveg általában jó és megbízhatónak látszik. II. Ez csak egy példa. Szaporítani lehetne az ilyen eseteket. Fontosabb azonban ennél egy másik megállapítás. A nagyobb zavart a Biblia könyve körül az a kérdés szokta okozni, hogy vájjon a Biblia tudósítása megbízható-e. Ennél a kérdésnél megint csak két példát hozhatok fel. Az egyik vonatkozik mindjárt a Biblia első lapjára. Igen sok mai olvasó már itt az első lapokon megbotlik. Tudja, hogy a világ teremtésénél senki sem volt ott s ami még súlyosabb: a tudományos kutatás megállapította, hogy a világ teremtése nem folyt le rövid hat nap alatt,