Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
A háború előtti és a jelenkori teológia főirányai
•62 ségeként még a háború előtti egyházi életben és hellyel-közzel a teológiai munkában is érvényesült. Az újonnan kialakuló konfesszionalizmus az ökuménikus mozgalmak hatása alatt biblikusabb, elmélyültebb és az „una sancta" iránt megértőbb lett. III. Az új tájékozódás. Barth Károly. 1. Mindezek azonban a teológiai eszmélésnek csak elemei és mozgatói voltak, nem maga az új tájékozódás. Ez első sorban Barth Károly nevéhez kapcsolódik. Igazságtalanság volna ugyan a teológiai gondolkodásban és kutatásban a világháború után bekövetkezett nagy irányváltozást egyedül Barthnak tulajdonítani. Schlatter évtizedes munkájának a magvetése is most ért be. Mellette különösen Heim Károly tübingeni professzort kell megemlítenünk. Életmunkája alapvető jelentőségű különösen abban a tekintetben, hogy a keresztyén hitnek hogyan kell az új tájékozódást keresnie a modern világfelfogás szemléleti formái és gondolkodási kategóriái közt. Azonban az kétségbevonhatatlan, hogy a Barth Károly munkájával megalapozott mozgalom átütő erejű dinamikájával mindenki számára érezhetővé tette a bekövetkezett változást. A „krízis" teológiája vagy a dialektikus teológia, ahogyan ezt a teológiai iránynak vagy iskolának alig mondható mozgalmat a kezdeti stádiumában nevezhetjük, oly elemi erővel, olyan széleskörű hatással lépett fel, hogy befolyása alól pozitív vagy negatív formában alig vonhatta ki magát valaki a teológiai gondolkodás terén. Akik kivonták magukat a hatása alól, azok csakhamar egy letűnt világ múzeumi emlékeinek a benyomását keltették. Ez áll annak ellenére is, hogy a Barth által elindított mozgalom rövid idő alatt a belső tartalmi változásoknak és alakulásoknak igen gazdag skáláját futotta meg. Ezeket a változásokat ebben az összefüggésben nem is kísérhetjük mind figyelemmel. Döntő fontosságú annak a kérdésnek a felvetése, hogy mi az alapvető jellemvonása az új teológiai gondolkodásnak. Ezt egy mondattal abban lehet megjelölni, hogy az új tájékozódásnál a teológiai gondolkodás kiindulópontja és középpontja ismét az Isten igéje lett. Amíg a schleiermacheri tájékozódásit „modern" teológia gondolkodásának a kiindulópontja és centruma is valamilyen formában a vallásos tudat, az újjászületett egyéniség, vagy — hogy Troeltsch kifejezésmódját használjuk, — a vallásos apriori, addig minden új teológiai tájékozódás mintegy kopernikuszi fordulattal Isten igéjét állítja a középpontba és az ige teológiája akar lenni. Barth maga teljesen a század eleji teológiai liberalizmus neveltje volt s a liberális kultúrprotestantizmus eszmevilágában indult el lelkészi szolgálatára. Egy svájci gyülekezetben a
