Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

Keresztyénség és magyarság

Keresztyénség és magyarság. 1. Protestáns magyarság — ma. Hosszú időn keresztül elválaszthatatlanul összetartozott a magyar köztudatban protestantizmus

1) és magyarság. Nem vonta senki kétségbe, hogy van más, katolikus magyarság is, de a protestantizmus mindazzal, ami magyarnak vallotta magát, oly elválaszthatatlan egységbe forrott össze, hogy a kettő közt az elválasztó határvonalat is nehéz lett volna meghúzni. Mi protestánsok úgy láttuk, hogy az utolsó négy évszázad viharokkal teli történetében a magyarság ügye legtöbbször akkor hanyatlott alá, amikor a magyar protestantizmus vereséget szenvedett s fordítva, minden támadás, mely a magyarság ügyét aláásta, egyúttal a protestantizmusra nézve is veszedelmes volt. Bocskay, Bethlen és I. Rákóczi György nemcsak a hitünk szabadságáért és megmaradásáért vívott legendás küzdelmek hősei, hanem a magyarság előharcosai is egy idegen érdekeket képviselő, a magyarság életérdekeit elhanyagoló, idegen seregeikkel magyar véreinket pusztító dinasztiával szemben. A Wesselényiféle szövetkezés ürügyén a pozsonyi törvényszék elé idézett protestáns lelkészek, a gályarabságra hurcolt hitvalló és mártír papok, Caraffa áldozatai a mi szemünkben nemcsak hitükért, hanem magyarságukért is szenvedtek. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem pedig nemcsak a nemzeti elnyomás rabbilincseit szétszakító, elpusztíthatatlan magyar élniakarás csodálatos hőse, hanem a mi szemünkben a hosszú, kegyetlen elnyomás ideje után a jobb idők hajnalhasadásának a jelképe is: amerre a kuruc fegyverek győztek, — úgy hallottuk mindig emlegetni, — ott könnyebbedett a hithű eleinkre nehezedő nyomás. Kuruc fegyverek oltalmában, Petrőczy István generális elnöklete alatt tarthatták meg őseink a rózsahegyi zsinatot. De a magyarságnak és a protestantizmusnak ez az elválaszthatatlan egysége nem bomlott fel akkor sem, amikor az üldö') „Protestantizmus"-ról szólunk a következőkben, még pedig nemcsak azért, mivel a két protestáns egyház az elmúlt évszázadok folyamán elvitathatatlan sorsközösségben élt, hanem azért is, mivel a magyarsághoz lényegileg azonos viszonyban voltak. Ez nem zárja ki, hogy pl. evangélikus egyházunknak a protestantizmuson belül van külön feladata és hivatása magyar népünk szolgálatában.