Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

A háború előtti és a jelenkori teológia főirányai

52 tudományos módszerességgel az egyháztörténetírás csak a felvilágosodás hatása alatt kezdett kialakulni. Innét fogva nyerte el a teológiai tudomány a magasra ívelő lendületét, a minden irányba szétterjedő, mindent kutató munkájába belevonó szellemi távlatát és alaposságát. Ez biztosított neki nagy tekintélyt a különféle világi tudományok művelőinek a körében, de imponáló bűvkörébe kényszerítette a katolikus teológiát is. Schleiermacher. Ugyanekkor a felvilágosodás gondolatvilága teljesen feloldotta és szétmállasztotta a keresztyén hit eleven valóságát. Amit a racionalisták Istenről, lélekről és halhatatlanságról vallottak és tanítottak, az minden más volt, csak nem keresztyén hit. Ennek a felvilágosult racionalizmusnak a bomlasztó hatását tudvalevőleg nemcsak a keresztyén hitről szóló tanítás, tehát a teológia érezte, hanem az a gyülekezetekben is mindenfelé romboló erőként jelentkezett és sok gyülekezet virágzó lelki életét senyvesztette el. Azért, amikor a felvilágosult gondolkodás világnézete — jórészt a francia forradalom és a napoleoni háborúk lelki megrázkódtatásainak a hatása alatt — hitelét vesztette és a világnézetalkotás terén új szempontok érvényesültek a romanticizmus szellemi áramlatában és a német idealizmus filozófiájában, akkor elérkezett a teológiai tudományosság számára is az idő arra, hogy új alapvetést készítsen magának. Ezt az új alapvetést végezte el évtizedekre kiható nagy szellemi befolyásával Schleiermacher, a 19. század híres „egyházi atyja". Ez az alapvetés felszámolt a racionalizmus világnézetével és „teológiájáéval. De most már nem lehetett visszatérni ahhoz, amit a reformáció értelmében neveztek egykor teológiának. Ez már csak azért sem volt lehetséges, mivel a teológiai gondolkodás természetszerűleg mindig többé-kevésbbé a korszellem befolyása alatt állott, — a középkorban éppen úgy, mint a 16. és 17. században, — s így az új alapvetés sem vonhatta ki magát a 19. század szellemének a hatása alól. így jött létre az új alapvetés a német idealizmus árnyékában, ezért szabja meg a teológiai kutatásnak és a teológiai gondolkodásnak a munkáját egészen kb. a század közepéig, sőt még azontúl is valamivel az idealisztikus gondolkodásmód által adott problematika. Már itt megfigyelhetjük mindazt, ami ennek a teológiai gondolkodásmódnak a számára alapvetően jellemző, s ami különösen két mozzanatban ütközik ki erősen. A „történeti kritikai" szempont. Az egyik a történeti szempontnak a következetes érvényesítése. Történeti szemléletmód és kritikai vizsgálati módszer a 19. század számára összetartoznak. A kritikában érvényesül még a felvilágosodás szkepticizmusa, jóllehet a racionalizmus naiv történetietlenségét már rég levetették. Üj és átfogó vizsgálódások