Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
A „zsidókérdés"
29· megizmosodást az ország drága áron fizette meg: a gazdasági élet vezetése és irányítása nagy mértékben a zsidóság kezébe került. Ezen nem változtatott a „keresztény kurzus" sem és jóllehet a zsidóság lélekszáma az utolsó másfél évtizedben számbavehetően fogyott, hatalmi túlsúlya a gazdasági életben ma legalább is olyan mértékben érezhető, ha nem még erősebben, mint a háború előtt. Nincsenek részletes statisztikai adatok arra nézve, hogy a nemzeti vagyon milyen hányada van a zsidóság kezében. De könnyen megállapítható, hogy a legnagyobb és legfontosabb ipari és kereskedelmi vállalatok óriási többségben zsidó érdekeltségek kezén vannak s hogy a kis- és nagykereskedelem egyes szakmáiban a zsidóság teljhatalmú úr. Ez tekintettel arra,' hogy vendégnépről van szó, magában véve is aggasztó jelenség. Erre nézve nem megoldás az, amit manapság ismételten hangoztatnak, hogy t. i. a zsidóság a számarányhoz mérten szoríttassék vissza a gazdasági élet egyes ágaiban: a nagytőke jellegén ilyen intézkedés még akkor sem változtathatna, ha azt valóban sikerülne tökéletesen keresztülvinni. Különösen is súlyosbítja azonban a helyzetet, hogy a zsidóság gazdasági túlsúlya hátráltatja és akadályozza a magyarság életerőinek a kibontakozását. Ε tekintetben a múltnak sok mulasztása terhel bennünket. Kezdetben jelentéktelennek látszó hibák a társadalom nevelésében és a kormányzatban beláthatatlan jelentőségű súlyos következményekkel jártak. Legnagyobbrészt saját hibánkból pusztult el a mult század folyamán a középnemesség és húzódtak megmaradt roncsai szinte kizárólag a hivatalnoki pályára, a helyett, hogy az ipari és kereskedelmi életben teremtettek volna maguknak létfeltételeket. Mert egyoldalú előítélet az, hogy a magyarságnak nincs tehetsége az utóbbira. Ma a látszat az, hogy a gazdasági élet irányítása véglegesen kicsúszott a magyarság kezéből. 5. A gazdasági életben tapasztalható viszonyokkal sok tekintetben rokon a szellemi élet helyzete. A kiegyezés óta ezen a téren is mind erősebben érezhető a zsidóság terjeszkedése. 1930-ban az orvosoknak 34.4, az ügyvédeknek pedig 49.2 %-a volt zsidó. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyre és a jogi életre a zsidóság rendkívül messze menő befolyást gyakorol. Még ennél is fontosabb, hogy a közélet és közszellem irányítása szempontjából legfontosabb napi- és időszaki sajtóban a zsidóság félelmetes hatalommal rendelkezik. Állandóan szemtanúi vagyunk annak, hogy a zsidó irányítás alatt levő sajtó milyen hihetetlen ügyességgel csinál jelentéktelen vagy nagyon is közepes tehetségekből irodalmi nagyságokat (pl. Földes Jolán) és hogy milyen súlyos, sokszor kilátástalan küzdelmet kell magyar tehetségeknek az érvényesülésért folytatni, ha nem áll mögöttük a zsidó tőke érdekeltsége. Ezeket a közismert jelenségeket itt nem szükséges részletezni. Lényeges azonban annak a megállapítása, hogy a zsidóság szellemi érvényesülésének a lehetősége feltételezi a
