Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)

A „zsidókérdés"

28 is káros és végzetes következményekkel jár". „A magyar-zsidó keveredésből félvér, testileg, lelkileg korcs zsidók származhatnak csak. Ezekben a félvérekben két egymással idegenül, ellenségesen szemben álló lény folytat harcot egy egész életen keresztül. Miután a zsidókkal való összeházasodás lényegében véve a magyar fajközösség szempontjából vérfertőzés, tehát minden eszközzel meg kell akadályozni" (Bosnyák: „Magyarország elzsidósodása", 54— 55. lp.). Ez a fajelmélet sokszor egyenesen pogányos fajmitológiává lesz. Ezért természetszerűleg hívja ki maga ellen a kritikát. Zsidók és nemzsidók egyaránt hangsúlyozták a tarthatatlanságát. Az is nyilvánvaló, hogy alapvető fogalmai a természettudományos gondolkozás materialista világnézetének a fegyvertárából valók s már ezért sem kielégítők. A fajkutatás terén vannak azonban olyan irányzatok is, melyek ezeket az alapvető hibákat igyekeznek kiküszöbölni és a lélek által meghatározott „stílus"ból kiindulólag iparkodnak meghatározni a fajt. Erre újabban pl. L. F. Clausz tett kísérletet. Sajnos, ezek a törekvések eddig nem sok eredményt mutatnak és éppen az antiszemita fajbiológiában nem érvényesülnek. A zsidóság fajvoltának a kérdését ennek ellenére sem lehet elintézni a fajelmélet tapogatódzására, hibáira és a kutatási eredmények bizonytalanságára való hivatkozással. Tagadhatatlan t. i., hogy a zsidóság olyan egységet alkot, amely igen sokszor már a külső megjelenésben (a fajelméletek fogalmazásában mint „fenotypus") is megállapítható, de még inkább jelentkezik mint lelki magatartás. Az antiszemitizmusnak igaza van abban, ha a megkeresztelkedett zsidókat általában „zsidók"-nak minősíti, azaz azt hangoztatja, hogy a valláscsere magában véve nem szünteti meg azt, ami a zsidót zsidóvá teszi. De nincs igaza az antiszemitizmusnak akkor, amikor ezt a faj alsóbbrendűségéből vagy a vérkeveredés misztikusan káros voltából származtatja. Ennek a jelenségnek az okai, mint alább látni fogjuk, sokká! mélyebben feküsznek. 4. A zsidókérdést a magyarság számára égetővé és nehézzé nem kizárólag az teszi, hogy a nálunk levő zsidóság szociológiai szempontból egészségtelen felépítésű vendégnép, hanem kiváltképpen társadalmi elhelyezkedése a gazdasági és szellemi életben. A galíciai zsidóság azért kereste a mult század folyamán olyan zárt tömegekben az utat hazánkba és azért igyekezett itt legalább átmenetileg letelepedni, mivel gazdasági életünk fejletlensége és pátriárkális kiaknázatlansága sokkal több megélhetési és üzletszerzési lehetőséget nyújtott, mint pl. az osztrák örökös tartományok. A zsidóság ezt a lehetőséget a nála tapasztalható éleslátással ismerte fel és kemény munkával aknázta ki. Az is tagadhatatlan, hogy a kiegyezés óta a zsidóság közvetítésével került tőke az országba, élénkült meg a gazdasági vérkeringés, indult meg az iparosodás. A baj csak az, hogy ezt a gazdasági