Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Úrvacsora és evangélium
182 „jeruzsálemi evangélium" közt, amint az éppen az úrvacsoráról szóló tudósításban, valamint olyan helyeken, mint Máté 20, 28 megnyilatkozik, — éppen mivel Jézus igehirdetését lényegileg az ószövetségi prófétizmus keretei közt ítélik meg. 1 7) Kétségkívül helyes, ha az úrvacsora szerzését, vagy pontosabban azt, amit az úrvacsora ad, kapcsolatba hozzuk a jézusi evangélium egész összefüggésével. Sőt egyenesen azt kell mondanunk, hogy az úrvacsorának csak az az értelmezése mondható helyesnek, amely ezt az összefüggést világosan fel tudja mutatni. De fordítva azt is kell mondani, hogy az evangéliumnak csak az az értelmezése minősíthető helyesnek, amelybe az úrvacsora szervesen beletartozik. Ha ezt a szempontot állítjuk az úrvacsora értelmének a keresésekor előtérbe, akkor ezzel Luther nyomdokán járunk. 1520-ban az Egyház babyloni fogságáról írt művében ezt nyomatékosan hangsúlyozta: „Az úrvacsorában adott ige — írja, — az evangéliumnak summája és összfoglalata (immo summa et compendium evangelii). Mert az úrvacsora igéje ugyanazt a bűnbocsánatot hirdeti, amelyet az egész evangélium kinyilatkoztat. Amit csak el lehet mondani és részletesen ki lehet fejteni Isten megbocsátásáról és irgalmasságáról, azt mind röviden összefoglalja az úrvacsora igéje (breviter est in verbo testamenti comprehensum). Azért minden prédikáció alapjában véve nem egyéb, mint a mise értelmezése." 1 8) Hasonlóan hangsúlyozta Luther a Nagy Kátéban is, hogy az úrvacsora igéje az egész evangélium centrumát foglalja össze. 1 9) Ha Jézus igéjének a centrális tartalmát vesszük, hamarosan megállapíthatjuk, hogy ez a Luther által oly erőteljesen hangsúlyozott szempont helyes-e. Az evangélium központi tartalmát az első három evangélium az Isten királyságában jelöli meg. Pontosabban, Jézus az Isten királyságát nemcsak hirdeti, proklamálja, hanem hozza. Jézus betegeket gyógyít, igéje nyomán vakok visszanyerik szemük világát, süketek hallanak, sánták járnak, bélpoklosok megtisztulnak, a Sátán hatalma által megkötözöttek megszabadulnak, bűnbocsánatot nyernek, mint pl. a gutaütött, halottak új életet nyernék: mindebben elközelített az Isten királysága (Máté 12, 28; 11, 4 kk.). Az ezsajási ige világítja meg Jézus egész működésének az értelmét összefoglaló módon: a szegényeknek az evangélium prédikáltatik (ill. pontosabban a szegények evangélizáltatnak, Máté 11, 5.). Ezért kezdődik az Isten királyságának az igéje evvel: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a menny királysága" (Máté 5, 3.). Az Isten előtt koldusszegényen, kifosztottan álló, minden kincsnek és értéknek híján levő alázatos szegények, akik éhezik és szomjúhozzák ") így pl. Windisch: „Der Sinn der Bergpredigt", 2. kiad. 1937, 99., 102., 146., 121. lpk. 1 β) V. ö. Sommerlath: „Der Sinn des Abendmahls", 1930, 110. lp. ") V. ö. Sommerlath u. o.
