Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
Jézus feltámadása és a húsvéti hit
Jézus feltámadása és a húsvéti hit. Jézus feltámadása azok közé a kérdések közé tartozik, amelyek a teológiai tudományos munkában, a hitetlenség ellen folytatott harcban és az egyszerű hívek kegyességének a mindennapi kérdései közt állandóan napirenden vannak. Mind a három terület: a teológiai tudományosság, az egyszerű hívek kegyessége és a keresztyénség világnézeti harca a keresztyénséget támadó világnézetekkel és áramlatokkal sokszor nyilvánvaló, sokszor pedig a felületes szemlélet számára észre sem vehető titkos összekötő csatornákon állandó kölcsönhatást mutat fel. Érthető tehát, ha olyan korokban, amikor a keresztyénellenes világnézetek megerősödnek és nagyobb lendülettel törnek felszínre s amikor az egyszerű hívek kegyessége is válságokon megy át, Jézus feltámadásának a kérdése fokozott mértékben nyomul homloktérbe. Ha a mi saját helyzetünkre tekintünk, azt kell mondanunk: amióta a felvilágosult gondolkodás hatalmába kerítette az európai embert és betört az egyházba, valamint a teológiai tudományosságba, azóta Jézus feltámadásának a kérdése állandóan napirenden van. Szinte áttekinthetetlen az az irodalom, amely evvel a kérdéssel a legutóbbi százötven év óta, pontosabban azóta, hogy Lessing közrebocsátotta Reimarus Hermann Sámuel, a hamburgi gimnázium tanárának kéziratából a 3. töredéket („Von dem Zwecke Jesu und seiner Jünger", 1778), foglalkozik. Körülbelül úgy áll a helyzet, hogy minden szellemi áramlat megvívja a harcát e körül a kérdés körül. Elég, ha a világháborút közvetlenül megelőző időkből Loofs, Th. Haering, Ihmels 1) neveire utalunk s a világháború utáni évekből Stange, Barth és Althaus 2) műveire gondolunk. ') V. ö. Loofs: „Die Auferstehungsberichte und ihr Wert", 3. kiad. 1908, (egyik legalaposabb tanulmány e kérdésről). — Th. Haering tanulmánya a „Zeitschrift für Theologie und Kirche" 1897/98,-i évfolyamában. — Ihmels: „Die Auferstehung Jesu Christi", 1. kiad. 1906, 5. kiad. 1921. Továbbá Ihmels: „Zur Frage nach der Auferstehung Jesu" (A „Studien zur systematischen Theologie Theodor von Haering... dargebracht", 1918. c. kötetben, 20—35. lap). A háború előtti irodalomból éppen csak megemlítjük ezeket az Írásokat, nem gondolhatunk még a legfontosabbaknak sem a teljes felsorolására. De mégis v. ö. Daxer: „Die Auferstehung", 1917. a) C. Stange cikke a „Zeitschrift f. system. Theologie"-ban, 1923, 705 k. lpk. — Nem Jézus feltámadásával foglalkozó értekezések ugyan, de mégis ebbe az összefüggésbe tartoznak Barth: „Die Auferstehung der Toten", 1924. és Althaus: „Die letzten Dinge", 1. kiad. 1922, 4. kiad. 1933
