Karner Károly: Evangélium, magyarság (Győr, 1942)
A Biblia az Egyház könyve
103 munkálkodik általa. A Szentlélek pedig bizonyságot tesz Krisztusról (Ján. 15, 26.), akiben Isten kinyilatkoztatta magát. A Krisztus által küldött Vigasztaló vezet el bennünket „minden igazságra" (Ján. 16, 13.). Általa bizonyosodunk meg annak igazsága felől, amiről az írás bizonyságot tesz. Maga az írás győzi le tehát szívünk hitetlenségét és tesz bizonyossá a felől, hogy benne Isten nyilatkoztatja ki magát számunkra. De mindez az Egyházban megy végbe: Egyház nélkül nincs Biblia. Vájjon azt jelenti-e mindez, hogy az Egyház fölötte áll a Bibliának? Vájjon az Egyház tekintélye biztosítja-e a Bibliának a szentírás-jelleget? Az elmondottak alapján ezeket a kérdéseket vissza kell utasítanunk. De mégis jó figyelni arra, hogy a katolikus egyház tanítása szerint a teljes érvényű bizonyítékot arra nézve, hogy a Biblia Isten Lelkétől ihletett könyv, az egyházi hagyomány adja. 3) A trienti zsinat döntése szerint egymás mellett áll az egyházban a Biblia és az egyházi hagyományok („traditiones"). Ugyané zsinat megállapítja, hogy az Ó- és Újszövetség összes könyveit, „mivel mindkettőnek (t. i. Ó- és Újszövetségnek) az egy Isten a szerzője", valamint „a hitre és erkölcsre vonatkozó hagyományokat, melyeket vagy szószerint Krisztus adott vagy a Szentlélek diktált és a katolikus egyház szakadatlan folytonossággal őrzött meg, az egyház a kegyességnek egyforma buzgóságával és áhítatával teszi magáévá és tiszteli". A vatikáni zsinat hangsúlyozza, hogy a Biblia iratait nem azért tekinti <az egyház szenteknek és kanonikusoknak, mivel „tekintélyével approbálta őket", hanem „mivel a Szentlélek ihletésére írattak és Isten a szerzőjük". 4) A Biblia tehát a katolikus egyház szerint nem önmaga tesz bizonyságot maga felől, hanem tekintélyét az biztosítja, hogy iratai „a Szentlélek ihletésére Írattak és Isten a szerzőjük". Ezt azonban a Bibliáról az egyháznak kell megállapítania, s így végeredményben mégis csak az egyház biztosítja a Biblia tekintélyét. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a katolikus egyház szerint az egyház joga és kötelessége az írás értelmezése: 5) az értelmezés révén az egyház ugyancsak föléje emelkedik az írásnak. Mindezt el kell utasítanunk. Nem az egyház áll az írás fölött, nem az egyház állapítja meg az írás értelmét: az egyháznak nincs hatalma Isten kinyilat: ι) V. ö. pl. „Lexikon für Theologie und Kirche" 2. kiad. V, 424. lp. ') V. ö. Denzinger —Bannwart: Enchiridion symbolorum, 16—17. kiadás 1928, nr. 783 és 1787. 5) A trienti zsinat határozata: „Senki se támaszkodjék saját okosságára és ne csavarja el — a hitnek és erkölcsnek a keresztyén tanitás építésére vonatkozó dolgaiban — a Szentírás [értelmét] a saját belátása szerint ellentétben avval az értelemmel, melyet az anyaszentegyház állapított meg és állapít meg. Az anyaszentegyház dolga a szent iratok igazi értelme és értelmezése felől ítélkezni." V. ö. Denzinger— Bannwart, id. h. nr. 786. A vatikáni zsinat ezt a határozatot megújította; v. ö. id. h. nr. 1788. Hivatkozik e határozatra és idézi azt XIII. Leo is „Providentissimus Deus" c. encyklikájában, v. ö. id. h. nr. 1942.
