Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - II. „Új tanítás hatalommal" (1,14-39).....

9. Jézus küldetése - 1,32-39 35 A hagyománybeli időmeghatározást ( εννυχα λιαν = ennucha lián = na­gyon az éjszakában, még egészen sötétben) Márk ismét megkettőzi (πρωι = proi = korán), talán éppen 1,32-höz igazodva. A római időbeosztásban az οψιας γενόμενης = opsias genomenés (32 ν.) az első, πρωι = prói a negyedik s egyben utolsó őrváltás idejét jelzi (vö. 13,35; Lk 12,38 stb.). Itt is és Márknál általában az idői adatok az események folyamatosságát jelzik. Jézus „történetét" írja. Hasonló feladata van az αναστας = anastas-mV. is (= felkelvén), amely ugyan­csak Márk szóhasználata (vö. 2,14; 7,24; 10,1). Az imádkozó Jézus hagyományos képe Márknál is mindig újra hangsúlyos. Jézus állandó Istennel való közösségben cselekszik. A „puszta hely", ahol Jézus egyedül van Istennel, aláhúzza e kapcsolat páratlanságát, amely háttere és erő­forrása Jézus működésének az emberek között. így készül az előtte álló külde­tésre (38. v.). Az imperfektum (προσηυχετο =proséücheto) az imádkozás tartós­ságát, hosszúságát jelzi. Jézus imádsága nem néhány, elkapkodott, röpke szó! 36 Az észrevétlenül eltávozott Jézust „Simon és a vele levők" felkutatják. A „vele levők" a hagyományos szövegben Simon környezetét, talán családtagjait jelentette. Márknál már a Simonnal együtt elhívott tanítványokra vonatkozik (29. v.). 37-38 A jelenidő („szólnak" - „mondja": praes. historicus) a találkozás drá­maiságát fokozza. A „mindenki keres téged!" híradás egyszerre elismerés és szem­rehányás. A hagyományos szövegben talán arra vonatkozott, hogy a kaper­naumiak szeretnék a csodatévő Jézust maguknál tartani, helyhez kötni. Jézus viszont elleneszegül e lokálpatriotizmusnak, mert csodatévő hatalmát máshol is meg akarja mutatni. Jézus nagyobb perspektívában látja küldetését, mint Si­monék. A párbeszédben e két perspektíva ütközik össze. Eredetileg erre vonat­kozhatott az „ezért jöttem" (ti. ki Kapernaumból; vö. 35. ν.: εξηλθεν = exél-then és 38. ν.: εξηλθον = exélthon). - Márk ezt a hagyományt 1,22.27-hez hasonlóan átformálja. Tőle való a „hogy ott is prédikáljak" mellékmondat. Kapernaumban Jézus nem prédikációja, hanem csodatettei révén lett „keresetté". Márk azon­ban e betoldással Jézus prédikálását ( κηρυσσειν = kérussein mindig redak­cionális!) fölébe helyezi csodáinak. így a Simonékkal való összeütközés értelme kibővül: Jézus nemcsak a szűk perspektívájú lokálpatriotizmusnak szegül elle­ne, hanem a csodaéhségnek is. ő nem egy az ókor csodatévői, varázslói közül, hanem Isten prédikátora. A κηρυσσειν = kérüssein Márknál - ha Jézusról van szó! - vagy abszolút formájú (= tárgy megnevezése nélkül), mint itt és a 39. v.­ben, vagy az „evangéliumra" vonatkozik 1,14 értelmében (lásd ott!). Az abszo­lút forma megfelel a διδασκειν = didaskein (21k.vk.) abszolút formájának. Tehát a κηρυσσειν = kérussein tényén, mint eseményen van a hangsúly. Ezért fordí­tottuk itt az ugyancsak abszolút formájú „prédikálni" igével. - így megváltozik az „ezért jöttem" lokális értelme is, és Jézus egész küldetésének megjelölése lesz: nem a csoda, hanem a prédikáció a feladata! Hasonlóképpen a csodaéhsé­35

Next

/
Thumbnails
Contents