Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)

Második főrész: Jézus kinyilatkoztatott titka (8,27-16,8) - II. Jézus végső harca a zsidó kegyességgel (11,1-13,37) - III. Jézus végső szolgálata a világért (14,1-16,8) - D) Isten meglepetése (16,1-8)

84. „,Előttetek megy!" - 16,1-8 igehirdetésben. Tehát keletkezéséhez sem fűződött teológiai érdek. Jézus feltámadásának a hite nem az üres sír negatívumából, hanem a Feltámadottal való találkozás pozitívumából született. Ilyen és hasonló meggondolások alapján a mai kutatók jelentős része történetileg hitelesnek tekinti az elbeszélésnek azt a közlését, hogy az asszonyok (vagy esetleg csak magdalai Mária?) a hét első napján, amely kezdettől fogva a keresztyének heti ünnepnapja lett, üresen találták Jézus sírját. Ezt a tényt persze többféleképpen lehet magyarázni, ahogy magyarázzák is (vö. Mt 28,11-15; Jn 20,2.13.15). A keresztyén magyarázat, amit itt egy angyal mond ki, nyilván a tanítványok galileai tapasztalatán alapszik. Történetileg ugyanis az a legvalószínűbb, hogy a tanítványok Jézus halála után hamarosan Galileába menekültek s itt élték át a Feltámadott megjelenéseit. Az asszonyok és a tanítványok élményének találkozásából született a mi elbeszélésünk, amely számos teológiai reflexiót tartalmaz. Márk ezt a teológiailag reflektált elbeszélést vette át a hagyományból és formálta tovább saját szempontjai szerint. Tőle való a 7. v. és a 8. v. befejezése, ameiyek nélküi az elbeszélés egységesebb lenne. Márk viszont éppen ezekkel zárja le az egész könyvön végighúzódó tanítványmotívumot. Valószínű, hogy Márk a húsvéti hagyomány számos más darabját is ismerte, amelyek a Feltámadott megjelenéseiről szóltak. Viszont könyvének koncepciójára jellemző, hogy éppen ezzel a történettel fejezi be, amely csak a sír üres voltát és a feltámadás mennyei hírét közli. így választja el Jézus földi útjának idejét, amely az evangélium tartalma és a hit alapja, a húsvét utáni időtől, amelyben a megfeszített és feltámadott Jézusról szóló evangélium hirdettetik minden népnek (13,10; 14,9). Ezért nagyon is valószínű, hogy Márk evangéliuma 16,8-cal valóban befejeződik, ahogy a legrégibb kéziratokban is, és szükségtelen egy szándékosan törölt, vagy véletlenül elveszett befejezést posztulálni. 1 A szombat este 6-kor múlt el. A bevásárlás tehát még ekkor megtörtént. A szereplők ugyanazok, mint 15,40-ben. Ez hagyománytörténetileg arra vall, hogy a szenvedéstörténet és a húsvéti elbeszélés kezdettől fogva összetartozott, ahogy minden őskeresztyén hitvallásban is összetartozik Jézus halála és feltámadása. - A sírhozmenetel oka nem azonos az evangéliumokban. Máténál, Jánosnál csupán kegyeletről van szó. Csak Márknál és Lukácsnál van szó a megkenés szándékáról, ami persze nem sikerül s így Márknál nem ütközik 14,8-cal. Kifejezetten nem ütközik 15,46-tal sem, noha ott a szöveg nem kelti azt a benyomást, hogy József hiányosan és ideiglenesen végezte el a temetést. A megkenés szándéka egyébként is nehezen realizálható másfél nap után az ottani éghajlati viszonyok mellett, tehát inkább teológiai motívum, mint történeti emlék: azt fejezi ki, hogy az asszonyok valóban halotthoz mentek és nem számítottak arra, ami végül is történt. Ezt a húsvéti hagyomány szinte minden darabja 345