Dóka Zoltán: Márk evangéliuma – 2. kiadás (Hévizgyörk, 2005)
Első főrész: Jézus titkos kinyilatkoztatása (1,1-8,26) - IV. Jézus hatalommal tanít és cselekszik (3,7-6,56)
29. Jézus legyőz betegséget és halált - 5,21-43 csak azt tudjuk meg róla, hogy 12 éve - valószínűleg a menstruációval kapcsolatos vérzékenységben - szenved. 26 Orvostól orvoshoz járt, de a költséges gyógykezelések ellenére egyre romlott az állapota. Több kutató szerint a szövegben bizonyos irónia is megszólal a pénzéhes, de eredménytelen orvosok felé. (Lukács, akit a későbbi hagyomány azonosít a Kol. 4,14-ben említett orvossal, jelentősen enyhíti Márk szövegét!) Mindenesetre ezen semmi hangsúly nincs. A betegség hosszúságának, súlyosságának, kilátástalanságának leírása - a csoda-elbeszélések sémájának megfelelően - a csoda nagyságát fokozza és készíti elő: Jézus az emberileg egészen reménytelen esetekben is tud segíteni! Akárcsak Jairusnak, az asszonynak is ő az egyetlen és végső reménye. - 27 Jézus az asszony magatartását a Jiit" szóval jellemzi (34. v.). Ez a hit azzal kezdődött, hogy nyitott szívvel, bizalommal fogadta a Jézusról szóló híradást ( τα περι του Ιησού = ta peri tou Iésou, vö. Lk 24,19). A tömegben való elrejtőzését és a titkos érintést több kutató azzal magyarázza, hogy zsidó felfogás szerint ez a betegség tisztátalanná tette őt, s ezért tilos volt számára mások megérintése (3Móz 12,7; 15,19kk). Erre azonban nincs utalás a szövegben. 28kk A titkos érintés sokkal inkább az asszonynak azt a szégyenkezéssel és még inkább félelemmel vegyes hódolatát fejezi ki, amellyel ő az isteni erővel telített Csodatevőre tekintett (vö. 33. v.), és azt a feltétlen bizodalmát, hogy Jézusnak még a ruhájából is gyógyító erő árad (vö. 3,10; 6,56). Hitét igazolja, hogy ő is, Jézus is „azonnal" megérzik a csoda megtörténtét. Az asszony a gyógyulást, Jézus pedig, hogy „erőáradt ki belőle". A csodának ez a leírása az ókori mágikus csodahit képzetvilágába tartozik. A Jézusban működő isteni erő mintegy önállósul. Érintésre, Jézus akarati döntése nélkül, magától hat. Sőt - mint valami mágneses vagy elektromos töltés - még a ruháját is áthatja, telíti. Nemcsak Jézust, hanem számos csodatevőként számon tartott ún. „isteni embert" ( 9ειος ανηρ - theios anér) jellemez így az ókori csodairodalom. A Biblia írói is természetes módon használják ezeket képzeteket. A mai kutatók Jézusnak ezt a mágikus leírását szokták theios anér-krisztológiának nevezni (vö. 2,1-12 és 6,53-56 magyarázatát!). Számunkra ez a mágikus szemlélet a múlté. De tulajdonképpen már maga Márk is, sőt a Márk előtti elbeszélő is kevésnek találta Jézus krisztológiai jellemzésére. 31 Márk egész koncepciója szemben áll a csodakrisztológiával. Ennek egyik kifejező eszköze a tanítványok értetlensége (vö. Bev. C.2.b.). A legnagyobb csodákból sem ismerik fel Jézust (4,41). Itteni váratlan (!) szerepük is bizonyára Márk kiegészítése és az értetlenségi motívum kifejezője. Félreértik Jézus kérdését, mert fogalmuk sincs arról, hogy ki van közöttük s így arról sem, ami történt. Jézus azonban nem is válaszol hitetlen megnyilatkozásukra, 32 hanem „kiválasztó tekintetével" (vö. 1,16; 2,14; 3,34) keresi a felé sugárzó hit hordozóját. 112
