Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)

V. INTÉS EGYSÉGRE SZOLGÁLÓ LELKÜLETBEN 2,1-18 - 3. Istennek kell engedelmeskednetek! (2,12 — 18)

és remegnek a gonosztevők. Mert ki lakhatik közülünk a megemésztő tűzzel, és ki lakhatik közülünk az örök hűséggel?!" 4 Az eredeti szövegben birtokos névmásként szereplő visszaható névmás van, amelyet nem fordíthatunk egyszerű birtokos névmással, mert különben az egész szakasz savát-borsát vesszük el. Pál hangsúlyozni kívánja, ugyanis, hogy képmutató dolog csupán a más üdvösségéért aggódni. De a visszaható névmásnak ez esetben egyúttal reciprok értelme is van: Az egész gyülekezet üdvös állapotát kell minden gyülekezeti tagnak szem előtt tartania. Ne tulajdonítsunk tehát az apostol szavainak ilyen értelmet: Mindenki csak a maga üdvösségével törődjék! 5 Az egész levél a közösségi kapcsolatokat helyezi előtérbe. V.o.: 1,6; 2,5. Ezért nem helyes itt az ember belső világára célzó ,,bennetek"-et fordítanunk. Pál levelében mindig az egész gyülekezetet szólítja meg. 6 Az „eudokia" jelentheti az emberi jóakaratot (Fii 1,15), de Isten kegyelmes szándékát is (Ef 1,5,9; Lk 2,24). Hogy a kettő közül ez esetben melyiket kell fordítanunk, nehéz eldönteni. Hiányzik ugyanis a birtokos névmás, amely ebben segítségünkre lenne. Ha az emberi jóakarat mellett döntünk, akkor a „hüper tész eudokiasz" azt jelenti, hogy Isten munkája a gyülekezetben felülmúlja a tagok jószándékát. Mivel azonban a birtokos esettel járó „hüper"-nek csak elvétve van ilyen értelme, ezt a változatot nyelvtani okokból tetszetőssége ellenére is el kell vetnünk. Minden amellett szól tehát, hogy a kifejezés, mint a Bibliában oly sok helyen (Mt 11,26; Lk 12,32; 1 Kor 1,21), Isten cselekvésének emberileg megindokolhatatlan indítékára irányítja figyelmünket. Ezért fordíthatjuk így: „jótetszéséért" .Schrenk (THWB II. 774) felveti azt a lehetőséget is, hogy a „hüper tész eudokiasz" kifejezés már a következő mondathoz tartozik: „Isten jótetszéséért mindent zúgolódás nélkül... tegyetek". Nyelvtanilag ugyan nem kifogásolható ez a megoldás, de a szakasz gondolatmenetét felborítja. Pál mindabban, amit Isten tesz a gyülekezet engedelmességének indítékát. és nem célját látja. Nehéz is volna Isten „jótetszését" elnyerni. 7 „Zúgolódás és habozás" a pusztában vándorló zsidó nép Istennel szemben tanúsított makacsul visszatérő magatartására jellemző állandósult szópár (4 Móz 14,2; 16,11; 2 Móz 16,2; Zsolt 106,25!). Jól jellemzi a nehézségekkel szembe került gyülekezet helytelen reakcióit. A „dialogiszmosz" tulajdonképpen két ellentétes gondolat összeütközése. Ennek következménye lehet az is, hogy az ember nem tud dönteni és cselekedni. Talán a „habozás" szó adja vissza legjobban ezt a lelkiállapotot^ 8 A zsidó áldozati termino107