Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele (Budapest, 1976)
V. INTÉS EGYSÉGRE SZOLGÁLÓ LELKÜLETBEN 2,1-18 - 3. Istennek kell engedelmeskednetek! (2,12 — 18)
lógiából vett kifejezések, és azokat a feltételeket idézik, amelyek az áldozatot Istennek tetszővé teszik. Az apostol gondolataiban tehát a pusztai vándorlás képe mellett az ótestamentumi áldozati kultusz világa is megelevenedik, de már újszövetségi értelemben, a szolgáló életre vonatkoztatva (V.o.: Rm 12,1—2). 9 „Ferde és fonák nemzedék" szintén az Ótestamentumból vett, Jézus által is többször használt (Mt 17,17; Lk 9,41) fordulat. Mind a két jelző az eredeti rendeltetést visszájára fordító magatartásra utal. 5 Móz 32,5-ben Isten hűtlen népét jellemzi ezekkel a szavakkal: Népe nem az ő gyermekeként viselkedett. Azzal, hogy Pál ezt a fordulatot a pogány környezetre alkalmazza, különös élt visz szavaiba: Ha a gyülekezet törekvéseiben nem Istenhez igazodik, akkor csak olyanok mint pogány környezetük. A szerepek könnyen felcserélődhetnek! 1 0 „Phósztér": tulajdonképpen világítótest. Ezért jelenthet csillagot is. Ebben az esetben a mondat Dán 12,3-ra emlékezetet. Ha „lámpás"-nak fordítjuk, akkor Jézus szavaira gondolunk (Mt 5,15 — 16). A mondat szándékát mindkét fordítás hűen tolmácsolja. 1 1 Másik fordítási lehetőség: az élet igéjét nyújtva. Az „epekhein" igének jelentése tárgyesettel azonban többnyire: „megőriz", „megtart". A hangsúly tehát arra esik, hogy a gyülekezet maga is hűségesen éljen az igéből. A szakasz gondolatmenetébe is ez a fordítás illik. 1 2 Az eredeti szövegben az „italáldozatként kiöntetem" fordulatot egyetlen ige („szpendomai") tartalmazza. A fordításban kénytelenek vagyunk az italáldozat valóságos lefolyását felidézni, mert az apostol kétség nélkül a maga esetleg bekövetkező halálára, vére kiontására gondol. Az egyik görög templom felirata szerint Apollón egyik papja a templomban lelte halálát. Megölték szolgálata végzése közben, és így vérével mutatott be italáldozatot. 1 3 A birtokos esetben álló „ti hitetek" (áldozata) kétféleképpen érthető. Az egyik lehetőség szerint a filippi gyülekezet hite mutatja be az áldozatot, azaz viszi Isten elé hitből fakadó szolgálatát. Ehhez az áldozathoz („thüszia" = véres, égő áldozat) járulna az apostol halála mint italáldozat. A másik lehetőség szerint pedig a filippiek hite az az áldozat és templomi szolgálat, amely Isten színe elé kerül. Ebben az esetben az apostol mutatja be az áldozatot, amelyhez járulna még halála italáldozatul. Rár mindkét lehetőség elfogadható a gondolatmenet szempontjából, mégis a 16. vers mondanivalója, amely szerint az apostolnak feladata betöltéséről az ítélet napján számot kell adnia, az áldozat képének az utóbbi alkalmazását teszi valószínűbbé. 108