Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

BEVEZETÉS - 2. A levél megírásának oka és célja

ber is személyválogatás nélküli szeretettel szeresse embertársát, és felebarátja szolgálatára szentelje életét (5,13). A hit megtermi a Lélek gyümölcsét, a sokoldalú szeretetet (5,22—23), és így szeretet által tevékeny hitté válik (5,6). Ez a keresztyén életfolytatás titka. Nem a törvényt kell komolyabban venni, hanem meg kell erősödni a hitben, és akkor Isten újjáteremtő erői felülkerekednek megromlott természetünk bűnös kívánságain (5,16). Ez utóbbi bekezdésben a levél főtémája is megfogalmazást nyert. Mert a magyarázók általában vagy a megigazulásban (pl. Conzelmann), vagy a Krisztusba vetett hit és a törvény ellentétében (Lührmann), vagy pedig a törvény és evangélium feszültségében (Dehn, Althaus, Mussner) vélik megtalálni a levél hangsúlyos mondanivalóját. Pedig a levél kulcsát maga az apostol adja a kezünkbe 6,15-ben: „Mert nincs jelentősége sem a körülmetélkedésnek, sem a körülmetéletlenségnek, csak egyedül az új teremtésnek." Ez az a „zsinórmérték" (6,16), amelyhez a Galáciában felvetődött probléma megoldásánál is igazodni kell. Azért elhibázott dolog a keresztyéneket a törvény igája alá hajtani, mert a keresztyén életfolytatásban is minden Isten újjáteremtő szeretetén múlik. Ügy folytatódik a keresztyén élet, ahogy elkezdődött. Az alap változatlan marad kezdettől fogva mind a sírig. A Krisztus keresztjéről szóló bizonyságtétel, a megigazulás kifejtése, a törvény és Krisztus között meglevő különbség felmutatása mind ennek az igazságnak szolgálatában áll. Az apostol nézőpontja az első betűtől az utolsóig a keresztyén életfolytatás marad. 21