Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

BEVEZETÉS - 2. A levél megírásának oka és célja

nem azon múlik, amit teszünk, vagy nem teszünk, hanem egyes­egyedül a hiten. Minden más az üdvösség szempontjából „adia­foron", azaz lényegtelen dolog. Éppen ezért a Krisztusban hívő emiber szabad minden kény­szertől, törvényes előírástól, időhöz kötött társadalmi és történel­mi viszonyoktól. Mivel Krisztus által Istenhez van kötve, minden mástól szabad a világon. Pál külön fejezetet szentel levelében a keresztyén ember szabadságának, mert félő, hogy olvasói ellenfe­leire hallgatnak, és lemondanak a keresztyén ember lételeméről, a szabadságról, ami nélkül nem lehetnek nyitottak Isten és a fe­lebarát számára (4,21—5.12). Ugyancsak a törvény cselekedetei helyett a Krisztus keresztje alapján, hit által elnyert megigazulás következménye a keresztyé­nek egységének, sőt az egész emberiség összetartozásának a fel­ismerése. Ha mindenki egyedül a Krisztusba vetett hit által le­het Isten gyermekévé, akkor már nem választhatják el vagy ál­líthatják szembe az embereket a közöttük meglevő vallási, társa­dalmi, nembéli különbségek (3,28). A törvény útját választó em­ber elhúzódik a másfajtájútól (2,11—14), a hit alapján élő ember viszont vele egy szinten levő társként bánik vele. Ezért Isten választott népe többé nem a körülmetélkedés aktusával és a Tóra igájának vállalásával a többi néptől elkülönülő „testi" Izrael, hanem a minden népből egybegyűjtött „mennyei Jeruzsá­lem" (4,26), „Isten Izraele" (6,16), amely kiábrázolja és szolgálja az egész emberiség egységét. Az „egyetlen evangélium" igazságából adódó következmények felidézése azonban azt a célt szolgálják, hogy megvessék az alap­ját a keresztyén élet titkáról szóló állásfoglalásnak. Mert Pál el­lenfeleinek fő érve éppen az volt, hogy a bűn miatt a Krisztusban hivő embernek is szüksége van a törvény fegyelmére. Az apostol felveszi a kesztyűt, és felfedi a keresztyén életfolytatás alapját. Az új, Istennek tetsző életet nem a törvény biztosítja. A Krisztus­tól kapott szabadság, amely felülemelkedik a körülmetélkedés vagy körülmetéletlenség lényegtelen körülményein, valóban ürügy­gyé válhat a keresztyén ember számára a régi élete folytatására (5,13). De ezen csak az segíthet, hogy Isten újjáteremti őt szere­tetével (6,15). A Krisztus keresztjén tájékozódó hit az ajándékba kapott Lélek segítségével fel tudja fogni Isten kimondhatatlan sze­retetét. Isten szeretete pedig belső kényszerré válik, hogy az em­20

Next

/
Thumbnails
Contents