Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

BEVEZETÉS - 2. A levél megírásának oka és célja

Nagy hangsúlyt helyeztek az ünnepi időpontok és időszakok pontos betartására (4,10). Ez a két követelmény önmagában még nem bizonyítja, hogy Pálnak Galáciában zsidókeresztyén (judaista) agitációval kellett megküzdenie. Hasonló követelésékkel más szinkretista (zsidó, keresztyén és hellenista elemeket vegyítő) mozgalmak képviselőinél is találkozhatunk (Kol 2,11!). Pál azonban az ószövetségi törvény követelményeinek tekinti ezeket. Ez nyilvánvaló abból a tényből, hogy levelének tekintélyes részében Krisztus és a törvény viszonyával foglalkozik, ö tehát zsidókeresztyén ellenfelekkel számol, éppenúgy, mint Fii 3. fejezetében és 2Kor 10—13 fejezetekben. Nehéz viszont eldönteni, hogy ellenfelei milyen mértékben követelték meg a Tóra megtartását a pogány származású keresztyénektől. A magyarázók többségének véleménye szerint nem kívánták meg tőlük az egész törvény megtartását, úgy, ahogy például a rabbinizmus elvárta a zsidóságtól. Két levélbeli mondatra is hivatkoznak. 5,3-ban ezt írja Pál: „Aki körülmetélkedik, köteles az egész törvényt megtartani." 6,13-ban pedig a következőt: ,,A körülmetélők maguk sem tartják meg a törvényt." Ez a két kijelentés mégsem perdöntő bizonyíték az ellenfelek engedékenysége mellett. Mert úgy is érthetjük őket, hogy bennük Pálnak az a véleménye tükröződik, amely szerint a törvény teljes engedelmességet követel (3,10—11), és nincs senki, aki tökéletesen betölthetné követeléseit. 2,5-ben viszont így jellemzi a „befurakodott áltestvérek" szándékát: az „iga vállalására" akarnak minket rávenni. A Jhüpotagé" pedig egyértelműen az egész törvény készséges vállalását jelenti. Igen valószínű tehát, hogy a galáciai tévtanítók a törvény kérdésében nem álltak meg félúton. Miért sikerült a galáciai keresztyéneket olyan hirtelen (1,6) megingatni eddigi hitükben? A tévtanítók egészen bizonyosan Isten akaratára hivatkoztak, és nyomós érveket tudtak felsorakoztatni amellett, hogy ők képviselik jól Isten ügyét. Pál érveléséből arra következtethetünk, hogy az Ószövetség, amelynek görög fordítását a galáciai keresztyének szorgalmasan olvasták, jelentős szerepet kapott fegyvertárukban. Ilyesféle mondatokkal környékezhették meg áldozataikat: Az Ábrahámnak adott ígéreteket csak az nyerheti el, aki Ábrahámhoz hasonlóan vállalja a szövetség jelét, a körülmetélkedést (vö.: lMóz 17,9—14!). Ábrahám volt az első prozelita, és ezért atyja mindazoknak, akik a körül13