Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

BEVEZETÉS - 2. A levél megírásának oka és célja

metélkedés révén csatlakoznak az ő testi leszármazottaihoz. a testi Izraelhez, vagyis prozelitává válnak. A törvény, mint Lsten kinyilatkoztatása változatlanul érvényben van Krisztus után is. Legfeljebb ki kell egészíteni a Messiásnak, Jézusnak Tórájával (vö.: Mt 5,20!). Az egyháznak meg kell maradnia Izrael kötelékében, mert ez a nép Isten választott népe, és eljövendő országának örököse. De gyülekezet-pedagógiai érveik is lehettek. A pogány származású keresztyének nem tudtak egy csapásra szakítani múltjukkal. Pál leveleiből tudjuk, hogy sokféle bűn és visszásság ütötte fel a fejét közöttük (lKor 5,6 fej. 10,14—33 stb.). A pogány környezet is erősen hathatott reájuk. Az ilyen kísértések megelőzése érdekében ajánlhatták a pogány származású keresztyéneknek Pál ellenfelei a törvény szigorát és a zsidóság évszázados elkülönülési módszereit. A tévtanítás veszélye éppen abban rejlett, hogy sok megejtő féligazságot tartalmazott. Gal 5,11 és 6,12 alapján joggal következtethetünk arra is, hogy a teológiai meggyőződés mellett „egyházpolitikai" megfontolások is meghúzódhattak a páli gyülekezetek ellen indított offenzíva hátterében. Mert amennyiben az apostol ellenfeleinek sikerül a keresztyénséget megtartani Izrael kebelén belül, csökkenteni tudják a zsidóság részéről krisztushitük miatt reájuk nehezedő nyomást. Egyúttal a keresztyénség is élvezhetné a zsidóságnak a római birodalom által már Julius Caesar óta biztosított vallási szabadságjogokat, vagyis szintén „religio licita" (megengedett vallás) lehetne, mint a zsidóság. Nem egy magyarázó Pálnak ezt az észrevételét rosszhiszeműnek minősíti. Pedig a teológiai meggyőződés és a történelmi összefonódása és kölcsönhatása nem ritka jelenség, és önmagában nem is kárhoztatható. Pál nem is vitatja, hogy ellenfelei vagy a mögöttük álló tekintélyes egyházi vezetők az egyház jövője iránti felelősségből igyekeznek megtartani a keresztyénséget a régi keretek között. Abban viszont bizonyos, hogy elképzelésük megvalósítása annak a gyökeresen újnak a feladását jelentené, amit Krisztus hozott a világnak. b) A „más evangélium" hirdetői Kik voltak ennek a „más evangéliumnak" hirdetői, és milyen egyházi háttérből léptek elő? Ez a Galata-levél egyik legvitatottabb, s mindmáig nyugvópontra nem jutott kérdése. F. Ch. Baur 14