Cserháti Sándor: Pál apostolnak a galáciabeliekhez írt levele (Budapest, 1982)

III. AZ EGYETLEN EVANGÉLIUM ISTENTŐL SZÁRMAZIK (1,11—3,5) - 4. Mit bizonyítanak a Pál és Péter között Antiokhiában tör-téntek? (2,11—21)

testvéreikkel. 1

0 Képmutatásukkal: A „hüpokriszisz" dativusza dat. instrumenta s ezért a „képmutatásukba" fordítás nem helyes. 1

1 Amikor láttam: A fogalmazás elárulja, hogy Pál nem avatkozott bele azonnal a gyülekezetben kialakult visszás helyzetbe. Burton úgy véli, hogy amikor a dolog kezdetét vette, Pál nem volt Antiokhiában, s csak visszatértekor figyelt fel arra, ami a gyülekezetben időközben végbement. Az összefüggés azonban mást sugall. Kezdetben nem láthatta, hogy mivé fejlődnek a dolgok. Talán nem is tartotta magát illetékesnek a közbeavatkozásra, hiszen nem ő volt a gyülekezet vezetője. De amikor a pogányszármazású keresztyének is úgy érezték, hogy Pétert követve zsidó módra kellene élniük, akkor kénytelen volt felszólalni. 1

2 Az evangélium igazsága: Lásd 2,5! 1

3 Mindnyájuk előtt: Tehát az egész gyülekezet jelenlétében, beleértve a nem zsidó származású gyülekezeti tagokat is. 1

4 Pogány módra: Természetesen ezzel a kifejezéssel Pál zsidó előírásokat mellőző keresztyén életmódot hozza szóba, nem pedig a pogányokét. 1

5 Kényszerítheted: A szónak nyilvánvalóan fontos szerepe van Pál teológiai álláspontjában, mert már 2,3ban is él vele. 1

6Pogányokat: Értsd: nem zsidó származású keresztyéneket. Lásd 14. j. 1

7 Zsidó szokás szerint éljenek: Az összefüggés szerint Pál itt a zsidó étkezési előírások követésére céloz. De a szó (ioudaidzein) a zsidóságba való áttérést is jelentheti (Esz. 8,17). Nem lehetetlen, hogy Pál mégis ebben a súlyosabb értelemben használja a szót. 1

8 Természet szerint: Tulajdonképpen így is fordíthatnánk: származás alapján. Pál azonban nem véletlenül vonja bele mondanivalójába a természetnek már az ókorban filozófiai tartalommal telített fogalmát. A természet szerinti származást anélkül, hogy kimondaná, szembe állítja egy másfajta, Lélektől való származással. (Vö.: Rm 3,27; 11,241; Ef 2,3). Ezt a szempontot nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egész, egyébként rendkívül problematikus mondat értelmezésénél. 1

9 Nem pogányok közül való bűnösök: Pálnak ez a kijelentése kétféleképpen érthető. A tagadás vonatkozhat az egész fordulatra, de leszűkítve a pogány származásra is. Az első változat szerint Pál azt mondja, hogy mi (zsidók) nem a bűnös pogányok közé tartozunk. A második szerint Pál magát és a többi zsidót is a bűnösök közé sorolja, csak nem a pogány származásúak közé. Nyelvtanilag mindkét változat elképzelhető, bár az előbbi mondanivalóját egy jelzős szerkezet (bűnös pogányok) egyértelműbbé tette volna. A Galata-levél magyarázói szinte kivétel nélkül az első változat mellett törnek lándzsát, mondván, — véleményem szerint Billerbeck hatása alatt (Str.-B. III. 537. ο.) —, hogy a pogányoknak bűnösként való emlegetése szinte megkövesedett fordulattá vált a zsidóság ajkán. Természetesen Pál szavalnak ez az értelme nincs összhangban a megigazulásról vallott és a következőkben kifejtett álláspontjával, s ezért még az eredeti szöveg jelentős kéziratainak egy része is szükségesnek látja, hogy következő mondatba egy ellentétes kötőszót illeszszen. Az exegéták véleménye szerint Pál szavainak értelme végül is a következő volna: Annak ellenére, hogy a zsidónak sok az előnye a pogánnyal szemben (Rm 3,1—2; 9,4—5), mert Isten törvényének ismeretében nem kell a bűn sötétségében tévelyegnie, egyedül a Krisztusba vetett hit által lehet Isten előtt igazzá. A magam részéről, bár így egy 106