Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)

A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - II. HÁLAADÁS ÉS KÖNYÖRGÉS A GYÜLEKEZETÉRT 1,3-11 - 2. Könyörgés Isten akaratának teljesebb ismeretéért 1,9-11

teljességet a filippi gyülekezet számára (1,9). Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor jól érzékelhető lesz számunkra, hogy az apostol milyen tudatosan fogalmazza meg a kolosséi gyülekezetért mondott imádságának tárgyát. Amíg a filippibelieknek a szeretet terén volt fogyatékos az ismeretük, addig a kolossébeliek Isten akaratát nem ismerték meg teljes mértékben. Ez a fogyatékosságuk elsősorban nem erkölcsi tájékozatlanságban nyilvánul meg. A szeretet terén — mint hallhattuk — nincs súlyos baj. Isten akarata ugyanis ebben az összefüggésben Kol 1,l-hez és Gal 1,4-hez hasonlóan, Istennek azokat a döntéseit jelenti, amelyekkel megváltásunk módját és hatókörét Krisztusban megszabta. Tulajdonképpen Krisztus helyes, Isten által megpecsételt ismeretéről van szó, úgy ahogy majd a levélbe iktatott himnusz (1,15—20) elénk tárja. Isten akaratának megismeréséhez teljes bölcsességre, azaz tájékozottságra és ítélőképességre, valamint ebből táplálkozó belátásra, azaz összefüggések felismerésének képességére van szükség. Isten tehát nem nyomja el értelmi tevékenységünket, sőt inkább igénybe veszi. De az így szerzett ismeret merőben különbözik a tévtanítók filozófiájától. A tévtanítók is bölcsességre és belátásra hivatkoznak ugyan de az ő ismereteiknek kiindulópontja a „világ elemei"-ről szerzett tudásban, és nem Istennek Krisztusban kijelentett akaratában van. Mivel pedig a keresztyén ismeret a kijelentésből indul ki, rá vagyunk utalva a Lélek vezetésére, a tőle kapott lelki bölcsességre és belátásra. Ez a bölcsesség nem ragad ki a gyülekezetből, hanem igényli annak szolgálatát. Mert nem magányos töprengésben, hanem a keresztyén testvérek szolgálata által nyerhető el. Végeredményben Isten akaratának megismeréséhez két dologra van szükségünk. Mindenekelőtt Isten kinyilatkoztatására, mert különben semmit sem tudhatnánk róla. De értelmi tevékenységre is, hogy kijelentett akaratát továbbgondolhassuk és saját korunkra alkalmazhassuk. Az a híd, amelyen keresztül Isten egykor kijelentett akarata megismerhetővé lesz a mi számunkra nem más, mint amit mi teológiának nevezünk. (10) Isten azzal a céllal ismerteti meg magát az előbb ismertetett módon, hogy az Úrhoz méltóan folytathassuk életünket. Most sem arról van szó csupán, hogy ne folytassunk Krisztus nevére gyalázatot hozó életet. Pál azért imádkozik, hogy a kolosséi keresztyének életmódját az szabja meg, amit Isten tett Krisztus által a világgal. Ha 4* 51