Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - I. CÍMZÉS ÉS KÖSZÖNTÉS 1,1-2
hatalma alatt élőknek. Az üdvözlés „khairein" szavát is evangéliumi tartalommal tölti meg. I. I—2: (1) Pál, Krisztus Jézus apostola 1 Isten akaratából, és Timóteus 2 testvér 3 (2) a kolossébeli szenteknek 4 és hivő testvéreknek a Krisztusban 5· Kegyelem nektek és békesséy Istentől, a mi Atyánktól. 1 A szó tulajdonképpen azt jelenti: kiküldött. Ezért jelölheti a gyülekezet küldötteit is (2Kor 8,23; Fii 2,25). De sajátos értelmet és súlyt kapott, amikor az első keresztyén bizonyságtevőket kezdték apostoloknak nevezni. Ebben az értelemben lett nemzetközi szóvá. Máig sem sikerült eldönteni, liogy kik tartoztak az apostoli körbe, és hogy pontosan milyen tartalmú és hatáskörű tisztséget jelentett az apostolság. Bármelyik megkülönböztető vonást vizsgáljuk is, kivételekre mindig találhatunk példát. Nem mondhatjuk például, hogy az apostolok ieladata volt az igehirdetés, mert ezt a feladatot mások is végezték. A kérdésnek nagy irodalma van. Most röviden csak a következőkre szorítkozhatunk: Az apostol: a) Az evangélium hirdetésével és tanúsításával megbízott személy (Gal 2,9; Csel 4,33; 6,2). b) Megbízatását Krisztustól kapta (Gal 1,1; Rm 1,1; Ef 3,5). c) Az őskeresztyénség életében meghatározó szerepet töltött be (lKor 12,28; Csel 6,6; 8,18; 15,2; Ef 2,20). Ennélfogva a gyülekezetek előtt nagy tekintélye volt (V. ö.: Pál küzdelme apostolságának elismertetéséért (2Kor 11,5 és párh.). e) Az evangéliumi hagyomány szerint az apostolok körébe Jézus tizenkét tanítványa tartozott. (Mt 6,30; 10,2; Lk 9,10; 17,5; 22,14; 24,10. Lk 11,49-ben á prófétákkal kerülnek egy sorba!) — Pál leveleiből azonban tudjuk, hogy a kör nem volt ilyen zárt. Az apostolság igényével mások is felléphettek (2 Kor 11,26). Hogy ezt a kört mégsem tágították szívesen, mutatja az a szívós küzdelem, amelyet Pálnak kellett folytatnia, hogy elismerjék apostolságát. Mindenesetre az apostoli tiszt az első keresztyénségnek időben és létszámban korlátozott intézménye volt. 2 Timóteus: Pál leghűségesebb tanítványa, kísérője és megbízottja a gyülekezetek ügyeinek intézésében. Görög apának és zsidó anyának gyermeke (Csel 16,1). Valószínűleg már az apostol első missziói útja során keresztyénné lett, de csak a második missziói úton, Lisztrában vagy Derbében csatlakozott hozzá. — Mi lehet az oka annak, hogy a levél küldői között maga mellett mást is, igen gyakran éppen Timóteust, is megnevez? Nem valószínű, hogy Pál mint társszerzőket, vagy mint Íródeákokat említi meg őket a levele elején. Bár E. Schweizer a Kolosséi-levél esetében, hivatkozva a levél sajátos stílusára, Timóteusnak a levél létrejöttében a megszokottnál nagyobb szerepet tulajdonít. Véleményem szerint azonban Pál azért nevezi meg levele elején maga mellett munkatársait is, mert az evangélium hirdetését nem tekinti saját egyéni vállalkozásának. 3 Testvér: Testvérnek nevezi már az Ótestamentum az Izráel népének közösségébe tartozókat (5 Móz 15,2), de az esszénusok is így szólították meg egymást. A keresztyén gyülekezet nyilvánvalóan ószövetségi hatásra, de 40
