Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)
A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 2. A szerző és levele
Krisztusban elnyert teljesség egyúttal feladatot is jelent: az apostol nem szűnik meg azért imádkozni, hogy „megteljenek Isten akaratának megismerésével" (1,9), és minden jócselekedettel gyümölcsöt teremjenek és növekedjenek Isten ismerete által" (1,10). A levelet is azért írja, hogy a kolosséi keresztyének „eljussanak a megismerés teljes gazdagságára" (2,2). Életüket a szeretetnek kell összefognia, mert az „a tökéletesség kötele" (3,14). Az apostoli szolgálatnak is az egész világot kell betöltenie, hogy „minden embert tökéletessé tegyen a Krisztusban" (2,28). Pál a Krisztus ismeretének univerzális igényével nem áll egyedül keresztyén kortársai között. Nemcsak Pál más leveleiben bukkanhatunk rá, hanem az Újszövetség egész bizonyságtételére jellemző. A keresztyének kezdettől fogva „Ür"-nak vallották Jézust. De az önmagában még nem jelentette azt, hogy őt a gyülekezet területén kívül is úrnak tekintették. Amikor azonban a keresztyének Jézust „Ür"-nak nevezték, a görög ószövetség szóhasználatát követték, ahol a „kíiriosz" (úr) szó Isten nevének körülírását szolgálta. Amikor tehát az első keresztyének „Ür"-nak szólították Jézust, Jézus isteni méltóságát ismerték el. Erre jogosította fel őket az a tény, hogy Isten Jézust feltámasztotta és dicsőségében részesítette (Csel 2,34— 36). Jézus isteni méltóságából pedig logikusan következik az is, hogy ő részt kap a Teremtő Istennek világkormányzó hatalmából. Az első keresztyéneknek ezen a közös meggyőződésén belül csupán annyi eltérés mutatható ki, hogy az egyes teológiai irányzatok különféleképpen ítélik meg Krisztus világuralmának módját és megvalósulásának idejét. De mindenképi) Krisztusban látták megvalósulni Isten uralmának és az üdvösségnek univerzális prófétai Ígéreteit. Ügy, ahogy azt mindenekelőtt második Ézsaiásnál, 45,22—24-ben és 51,4—5-ben olvashatták. Az univerzális igény tekintetében tehát a Kolosséi-levél összhangban van az egész Szentírás üzenetével. A kérdés csak az, hogy a tévtanítással szemben Pál kellőképpen meg tudja-e alapozni ezt az igényt, amikor Krisztus ismeretével áll elő. Ezt a célt szolgálja a himnusz beiktatása a levél testébe. cc) Az eszkatológiai súlypont áthelyezése A Kolosséi-levél teológiájával szemben felhozott kifogások között a leggyakoribb az, amely a levél eszkatológiáját érinti. Sokan éppen a 3 35