Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)

A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 2. A szerző és levele

b) Hol és mikor irta Pál a levelet? A dolog természetéből adódik, hogy a levél keletkezésének helyével és idejével kapcsolatban csak abban az esetben mondhatunk valami bizonyosat, ha már a levél szerzőségének kérdésében döntöttünk. Ha a levelet nem tartjuk Pálénak, akkor a keletkezési hely és idő tekintetéhen teljesen tanácstalanok vagyunk. Viszont ha Pálnak tulajdonítjuk, akkor a levél utalásaiból kell következtetnünk arra, hogy az apostol életútjának melyik szakaszába illeszkedik bele a legtermészetesebben a levél által vázolt helyzet. A levél e tekintetben nem sokat árul el, de támpontot nyújthatnak az apostol fogságát és munkatársi körét említő sorok. A Cselekedetek könyve Pálnak két fogságáról beszél: a cézáreairól és a rómairól. Az apostol néhány megjegyzése alapján azonban bizonyosnak vehetjük, hogy viszonylag hosszú, közel három éves efezusi tartózkodása idején is szenvedett fogságot (lKor 15,32; 2Kor 1,8; 11,23). A levélből ismert helyzet beillesztése Pál bármelyik ismert fogságának viszonyai közé nehézségeket támaszt. A legtöbben a római keltezés mellett törnek lándzsát, mert a levelet csak az apostol késői korszaka termékének tudják elképzelni. A római keltezésnek viszont ellentmond az a tény, hogy Kolossé és Kóma között túl nagy a távolság. Nem valószínű, hogy a kolosséi Onészimosz éppen a távoli fővárosba szökött volna, ahol tudvalevőleg a szigorú ellenőrzés miatt egy szökött rabszolga hamarabb kézre kerülhetett volna, mint a birodalom távolabb fekvő nagyvárosaiban. Arisztarkhosz (4,10) ugyan elkísérte Pált Rómába (Csel 27,2), de arról nem tudunk, hogy Timóteus (1,1) is vele lett volna. Ugyanilyen meggondolásokból Cézárea sem igen jöhet számításba. A távolság közte és Kolossé között alig volt kisebb, mint Róma és Kolossé között. Efezus az a hely amely még a legjobban megfelel a levélből ismert helyzetnek. Nem volt nagyon messze Kolossétól; hatalmas és forgalmas kikötőváros volt, amelyben egyes adatok szerint 40 000 rabszolga is élt. Ha egy környékbeli rabszolga alá akart merülni az ismeretlenség homályába, akkor ezt legkönnyebben Efezusban tehette meg. Az efezusi keltezés valószínűségét erősíti meg a Cselekedetek könyvének híradása is. Ε szerint Pált Efezusban több olyan munkatársa is körülveszi, akikről a Kolosséi-levél is említést tesz (Csel 19,29; 20,1—4). Ebbe az irányba mutat az a szoros kapcsolat is, amely a Kolosséi-levél és a Filemon-levél között van. Ez 31