Cserháti Sándor: Pál apostolnak a kolossébeliekhez írt levele és Filemonhoz írt levele (Budapest, 1978)

A KOLOSSÉI-LEVÉL MAGYARÁZATA - BEVEZETÉS - 1. A címzettek

Ivolossé provinciális helyzetéhez hozzá kell számítani azt is, hogy a környék lakóit, a frígeket birodalomszerte lenézték. Ciceró mondta egyik védőbeszédében: „Nem hiába mondják, hogy Frígiánál (értsd: Mucsajnál) is messzebbről szalasztották." Lehetséges az, hogy a kolosséiek a kisázsiai városok közti hagyományos és elkeseredett versengésben „made in Kolossé" filozófiájukkal akartak „kiugrani"? A levél megírásának idején Kolossé a Római, császári birodalom része. Ázsia provincia, amelybe Kolossé is tartozott, már közel egy évszázada a rómaiaké. A prokonzulok jóidéig csak meggazdagodni akartak a provincián. A polgárháború idején felváltva sarcolták meg a szemben álló felek, de a császárság idején viszonylagos nyugalom honolt ezen a területen. Az egységesítő császári politika itt is megtette a magáét. Lassanként megszűntek a még meglevő törzsi közösségek, jogilag és gazdaságilag beilleszkedett ez a terület is a birodalom egészébe. A kereskedelem megnövekedett lehetőségei nagy vagyonokat hoztak itt is létre./l császári kormányzat tudatosan a helyi vagyonos arisztokráciára épített, de anélkül, hogy közéleti szerepre, önkormányzat kialakítására lehetőséget adott volna nekik. Mivel a vagyonos osztálynak érdeke fűződött a római uralomhoz, alkalmas eszközzé vált a rómaiak kezében az elnyomott társadalmi osztályok megfékezésére. A birodalom életébe történt bekapcsolódás ugyanis nem hozta magával az általános jólét emelkedését. Inkább fokozódott a különbség és távolság vagyoni és társadalmi tekintetben. Az addig szabad birtokos parasztokat a fennálló rend fokozatosan függő helyzetbe kényszerítette és mérhetetlen anyagi terheket viselő bérlőkké, kolónuszokká tették. Természetesen ezeknek a nincsteleneknek, de jogi értelemben szabad embereknek nagy tömege mellett megtalálható volt a rabszolgáknak a hatalmas tábora is. A 200 000 lakosú Efezusban például 40 000 rabszolga élt. Nagy vonásokban tehát ilyen volt az a kor, amelyben a kolosséi keresztyéneknek élniük és szolgálniuk kellett. b) A kolosséi keresztyén gyülekezet Kolosséba Epafrász vitte el a Jézus Krisztusról szóló evangélium jó hírét (1,7), és az evangélium gyümölcsöt is termett közöttük (1,5): Kolosséban keresztyén gyülekezet jött létre. Epafrász Pál tanít12