Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)
3. Isten munkája Krisztusban 1,15—3,21
17,7; Zsolt 37,5 és 52,9, illetve Ézs 12,2. Egyre inkább eszkatológikus tartalmú. Istennek olyan segítségéről van szó, amely mindenféle nyomorúságnak véget vet örökre, vö. Ézs 25,9; 26,8; 30,15; Jer 29,11 és Mik 7,7. A pogány reménységtől eltérő vonás még az, hogy az „elpis" nem vigasztalódó álmodozás, fantázia szüleménye, hanem az Istenbe vetett határozott bizalom. Ezért is a Krisztusban történő üdveseményre alapul, ezzel a reménységgel jár együtt az oldódás, a szabadulás, a megnyugvás („parrészia"). Pontosan körülhatárolt ennek a reménységnek tartalma. Róm 4,20 alapján a jövendő reális, mint korábban soha, hiszen az „Ekklészia" számára tökéletesen új helyzetet jelent a bűnbocsánat és a Lélek vétele. Mind a hit, mind a reménység az ajándékba kapott Lélekre támaszkodik. Így az „elpis" tipikusan páli kifejezés. Arról a felismerésről van szó, hogy Isten bennünket milyen csodálatos jövendőre hívott el a Krisztusban. A „klézisz" — Isten elhívása, ezért „elpisz tész klészeós autou" azt a reménységet jelöli, amelyre Isten hívott el bennünket. Ebben az isteni „klészisz"-ben valósul meg az „eklogé". Ennek a dicsőséges, isteni elhívásnak tartalmát fogja át megismerésünk szívünk megvilágosodott szemeivel. „Tisz ho plutosz tész doxész tész kléronomiasz autou en toisz hagioisz" mondatban a „kléronomiasz" visszautal az ószövetségi háttérre, ahol Izrael — Istennek az öröksége. Most azonban az „Ekklészia" az Isten öröksége. Ennek gazdagságát csak imádatban lehet érzékelni, a világ képtelen erre, meg kell világosodnia szívünk tekintetének és értelmünknek egyaránt. Lehet, hogy erről semmit sem tud a szakember, de jól ismeri az egyszerű konyhalány. A kifejezés „en tois hagioisz" sem az angya' lókra, sem a hithősökre vonatkozik, hanem a hívőkre, hiszen a „szentek" a teljességre jutott egyházat jelenti. 19. vers. Ez a harmadik, amit megvilágosodott szívszemmel a hívőknek fel kell ismerniük: „ti to hüperballón megethosz tész dünameósz autou eisz hémász tousz piszteuntasz". Ha előzetesen a reménység tartalma, most a reménység indoka áll elénk, ami az isteni túláradó erőben fe59