Balikó Zoltán: Az efezusi levél (Budapest, 1985)
2. A hálaadás himnusza 1,3—14
pontosan annyi, mint a „kereszt", csak szemléletesebb kifejezésben. Nem lehet tagadni az ószövetségi hátteret, ahol az áldozati rítusban a „nefes" (lélek) hordozója a vér, olv. 3Móz 17,11. Az értelme tehát: A kiontott vér Jézus halálba hullott élete, a váltságdíj tehát az Ö maradéktalan önmegáldoztatása. Óvakodni kell a zavaros gondolatoktól, mintha a vér valami titokzatos kémiai anyag lenne és szó sincsen okkult alkímiai spekulációkról. A képet Mt 20,28 és Mk 10,45 tisztázza: Krisztus nem azért jött, hogy Néki szolgáljanak, hanem, hogy Ö szolgáljon és adja életét váltságdíjként sokakért. így a „haima" és a „pszüché" (élet) cserekifejezések, hiszen az animális élet a vérben van. Krisztusban van az „apolütrózisz" ajándéka, a „bűneink bocsánata". Eredeti értelemben „afienai" annyi, mint követ elhajítani, valamit hátunk mögé vetni, szabadon bocsátani, el- vagy kiküldeni. Tehát szuverén és radikális szabadonbocsátásról van szó. Egy bizonyos kötöttségnek vagy megkötözöttségnek örökre vége van. Pálnál egyszerre eszkatológikus és praesens értelemben. Az „Ekklészia" minden tagja számolhat azzal, hogy a végítéletben teljes és végleges szabadság vár rá Jézusért, hiszen már most bűnbocsánatot kapott Tőle. Csak Kol 1,14-ben szerepel az „afeszisz tón hamartión", viszont csak itt az „afeszisz tón paraptómatón". A „pareszisz tón hamartématón" csak a Róm 3,25-ben. Centrális kifejezésnek elég szegényes előfordulása. Mindenképpen a bűnbocsánat értelme: Mint az ószövetségben, úgy az újszövetségben is a bíró egyedül Isten s az ember Néki tartozik felelősséggel mindenért, a bűnbocsánat nem vezethető le liberális istenfogalomból, amint Isten jóságos lényege szerint nem is tehetne másként. ^Ellenkezőleg Isten bűnbocsánata mindig és mindenestől csoda: Az egyház ne Isten jóságát hirdesse, hanem bűnbocsátó kegyelmét! A bűnbocsánat mindig eszkatológikus esemény és éppen ezért új, teremtő aktus. Megragadja az egész embert, aki elfogadta önmagára nézve Isten ítéletét megtérésben, hittel párosítja Isten szabadító tettét s így mintegy kinyílik Isten 46