Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-06 / 12. szám
Hegyen épített város 96 1929 junius 6 ha a szenvedőkön segít. — Ujhelyen bőséges tere van felebaráti szereteténck önzetlen gyakorlására. — Az ismételten pusztító -tűzvészé- delem elhárítására kitűnő tűzoltóságot szervez 25 éves korában. Zemplén megyét gyakran sújtotta az éhínség. Mint minden hasonló esetben, az éhínség elhárítására a borzalmas és ismétlődő bajnak az okaira mutat rá az alig 26 éves zseniális ifjú. És az okok megszüntetésére saját költségén tanulmányt ir és küldi az illetékesekhez. — 29 éves korában kolera- járvány pusztít. A vidék tudatlan népe lelki- ismeretlen izgatásra az urakat vádolja, hogy azok szándékosan terjesztik a vészt és fellázad. Rabolva támad Sátoraljaújhelyre. Kossuth az eszétvesztett lázadók ellen nemzetőrséget szervez és a népet felvilágosító beszéddel megnyugtatva, elhárítja a veszedelmet. Azután a járvány megszüntetésére egy bizottság élén élete kockáztatásával erélyesen intézkedik és sok embertársát megmenti a haláltól. 30 éves korában két grófné képviseletében mint a távollevők követe, megjelenik a pozsonyi országgyűlésen, ahol nagyratörő buzgalma, páratlan munkabírása és erős akarata nagyobb horizontú teret talál. Az országgyűlésen csakhamar feltűnik. Egy kortársa igy jellemzi a 30 éves Kossuthot: »Férfias szépséggel, igéző szemekkel, nyájas ajakkal, véghetetlen kellemesen csengő hanggal és különösen azzal a tulajdonnal birt, hogy minden, amit mondott, cáfolhatatlannak tűnt fel. Birt azzal a képességgel, hogy hallgatóit teljesen el tudta bűvölni és magával ragadni«. Az országgyűlés tárgyalása eddig zár alatt szunnyadó titok volt a nemzet előtt. Kossuth e zárt feltöri és az 1832—36-iki országgyűlésről »Tudósításokat« szerkeszt, melyeket minden törvényhatóságnak megküld. A primitiv kiállítású »Tudósítások« belső tartalma és szép stílusa Kossuth nevét országszerte ismertté és népszerűvé teszik. Az önfeláldozásig menő önzetlen munkát fejt ki; étellel nem törődik. Lesoványodik a túlfeszített munkától. Nem hozott semmi egyebet magával, mint hazaszeretetei, erős akaratot és meleg szeretetet a munkában való nagy résztvevéshez. — Szegénysége miatt Pozsonyban két évig egy gyertyakészitőnél, másfélévig pedig egy ecetgyártónál lakott. Az országgyűlés berekesztése után Pestre költözik. A vármegyékből érkező számtalan kérésre Pesten a vármegyék gyűléseiről levél formájában szerkeszt »Törvényhatósági Tudósításokat«. Metternich herceg, a mindenható miniszter Kossuth írásaiból felkelésre, lázadásra való izgatást olvas ki. Ezért a kancellária utján elfogatását rendeli cl. 35 éves korában a Bécsi kapu-tér közelében lévő u. n. bástyakaszárnya tömlöcébe hurcolják. Itt szenved 3 évig. Eleinte még olvasnivalót sem engedélyeznek számára. Tömlöcében csak lelki ereje uralkodik a gyengülő szervezetét támadó kór fölött. Folyton csak hazája sorsán tépelődik, agyában megtervezi nemzete fölszabadításának módját. — Később könyveket és kormánytámogató újságokat kap. — Mohón fog hozzá továbbmüvetődéséhez. Nyelvtan nélkül remekül megtanul angolul. Tökéletesíti német és francia nyelvtudását is stb. Élményeit, szerzett kulturkin- cseit később nemzete javára hasznosítja. Önzetlenségének, felebaráti szeretetének megható tanujele, hogy amikor tömlöcében sínylődve, értesül az 1838-iki pesti árvíz borzalmas pusztításáról, lelkileg és testileg szenved, hogy az ő nagy erélyével, lélekjelenlétével miért nem teljesítheti emberbaráti kötelességét. Ha ott lehetne »egypár halottal bizonyosabban kevesebbet fájlalnának«. Legalább egy-két embertestvérének arcáról egy pár napra le akarja törölni az éhség könnyeit. Ezért megmaradt utolsó 30 forintjából szüleihez küld 25 forintot »az árvíz karjai közt nyomorgók« segélyezésére. Hetekig foglalkoztatja honfitársainak katasztrófája. Nincsen pénze s ezért szüleivel sorsjegyet vásároltat. Ha igy nyernének: Írja szüleihez »mi is adhatnánk egy marok aranyat a budapestiek számára összegyűlt másfélmilliómhoz«. A jótékonysággal nem éri be, mint mindenkor, itt is a jövőre gondol. Zseniális terveket dolgoz ki az árvíz mindenkori megakadályozására Három évi testet, lelket tipró fogság után ütött a szabadulás órája. A Franciaországból forradalmi mozgalmakról érkező hírek és az 1839-ben összeült pesti országgyűlés erélyes fellépése a bécsi kormányt megfélemlítik. Megérkezik Kossuth számára a szabaditó királyi kegyelem 1840 május 10-én. Kossuth kiszabadulása az egész nemzet Öröme. — Országos gyűjtés indul meg, melynek eredménye 18.000 forint nemzeti ajándék a haza nagy fiának, Kossuth. Lajosnak. A szeretet és tisztelet ekkora megnyilatkozása könnyekre fakasztja. Nem az óriási pénzösszeg, hanem a nemzet hálája indítja meg. — »Életem eddigi minden lépéseiben sohasem vezérelt főrugó gyanánt, hogy pénzt szerezzek, gyűjtsék, legyen bár hiba, de nekem Mammon nem Istenem s csak anv- nyiban szoktam rá ügyelni, amennyiben élni csak kell, hogy tegyünk és hassunk«. A pénz jelentékeny részét szülei és nővérei segítségére fordilja, 8000 pengőt pedig ipari védegylet megteremtésére ajánl fel. A 3 évi fogság teljesen megváltoztatta alakját. Széchenyi azt Írja ekkor róla: »Ez nem ellenzéki vezér többé, de misericordianus fráter«. Üdülés céljából Párádon tartózkodik, de csak rövid ideig. A pihenés nem, a szakadatlan munka az eleme. Bámulatos gyorsan nyeri vissza testi frisseségét is. Felépülése után a kitűnő üzletember Länderer könyvkiadó megnyeri az országszerte népszerű Kossuth Lajost, hogy szerkesszen ujsá-
