Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-06 / 12. szám
1929 junius 6 97 Hegyen épített város got. 1811 január 2-án jelenik meg a Pesti Hírlap, melyet Kossuth 3 évig szerkeszt. Vezércikkei izgatóan hatnak a nemzetre. A korszerű reformok ügyének szuggesztiv erővel hódit híveket országszerte. Vezércikkeiben a jogtalan, az elhagyatott, a műveletlen,, a kisded ügyét közügynek, nemzeti ügynek hirdeti. — A jobbágyot a magyar nemzet szabad tagjává, az iparost magyar polgárrá kívánja avatni, hogy a »félmillió nemesből állott nemzet 13 milliónyi nemzetté legyen . A szabadságjogok kiterjesztésében Széchenyivel szemben önzetlenül nagy horizontú: emeljünk a szabadság sáncai közé mindig többeket Szabadság nem vészit, ha megoszta- tik, sőt mindig nő és erősödik . A nagy eszméket elhintette, népszerűekké tette, ezekután visszavonul a szerkesztéstől, hogy társadalomszervező munkával azokat megvalósítsa. A szerkesztéskor összegyűjtött pénzét kü- lönböző társadalmi egyesületek szervezésére fordítja. A polgári osztály tömörítésére, clmagva- rositása céljából és a magyar ipar fellendítésére Iparegyesületet szervez. Iparmükiállitást rendeztetett, melyből mint mustármagból nő fel a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gvár- alapitó rt., Magyar Tengerhajózási Társaság, Honi Iparegylet stb. Bámulatos szervező munkájának nem is remélt sikerei voltak, öt magát áldozatkészsége, önzetlensége és emberek lelkismeretlensége anyagi romlásba döntik. Ismét teljesen vagyontalan. Az anyagi gondok azonban nem csökkentik tetterejét. A jóslat teljesedéshez közeledik. A nemzet felszabadítója már nincs távol. Az eszmék nagy harcosát a nemzet csodálata és sze- retete övezi. Az ország legtekintélyesebb vármegyéje, Pest megye az 1817-iki országgyűlésre követének választja. Az országgyűlésen minden felszólalása az össznemzet nagy céljait szolgálja. Személyes érdekek sohasem vezérlik, az uralkodóház önkényrehajló évszázados ténykedésének aggasztó emlékét felejtetni és felejteni akarja, csak nemzete számára a jövő biztosítását követeli. Jelszava: igazságot nemzetemnek, függetlenséget és demokratikus alkotmányt. A francia februári forradalom hatására teljesül a jóslat: 1818 április 11-én királyi szentesítéssel a kiváltságokon nyugvó, Ausztriától függő régi Magyarország független, demokratikus alkotmányu modern állammá alakul át. Az uj Magyarország felelős kormányának a pénzügyminisztere Kossuth Lajos lett. Minden lehetőt megkísérelt, hogy elhárítsa magától e hatalmat, méltóságot, ö továbbra is nemzete lelkének szózata, riadója akart maradni. L.sak az első magyar miniszterelnök kényszerítő nyomására vállalta cl a pénzügyminiszterséget. I)e amikor elvállalta, az önfeláldozásig menő buzgalommal dolgozik éjjel-nappal a magyar állam újjászervezésén és boldogulásán. A túlfeszített munka súlyos beteggé teszi. Vért köp. Bámulatos lelki ereje azonban csakhamar felgyógyuláshoz segíti. Még lábbadozó beteg, de kötelességérzete minisztériumába hajtja. Útközben egy rongyos ember ismeretlenül megszólítja. Kossuth sajátjából gondoskodik felruházásáról és eltartásáról. Ekkor jósolja a Reform c. újság, hogy olyan pénzügyminiszter, aki szegényen fog meghalni«. Az ország minden részélxil elárasztják ajándékkal, ennek legnagyobb részét a szegények között osztja szét. Saját sorsára nézve mindenkor |>esszimista, de nemzete jövőjében optimista. Ha Isten l>ékét ad, — igy szól — 3 év múlva Magyarországot paradicsommá lehet változtatni . Ez meggyőződése és e szent cél elérésére minden áldozatra kész. A napsugaras, derűs magyar égen azonban csakhamar komor, ólomsulyu felhők gomolyognak. Áltatod magad magyar a hűségben, a királyi eskü szentségében, ujjongsz felszabadulásodban, a lx)ldog jövő reményében és elfelejteti a háromszázéves mcinentót: Ne higyj magyar a németnek, Akármivel hitegetnek ... Nincsen abban semmi virtus. Verje meg a Jézus Krisztus! Ma még alkotmány, szabadság, béke; holnap az élet, az otthont, a hazát önfeláldozó védelem és holnapután hősök a vérpadon, bitón, sötét börtönben. Ez volt a magyar sors háromszáz esztendő óta! Igv volt ez 1848—19-ben is. A világtörténelemben páratlanul ördögi az az aknamunka, melyet a magyar nemzet uralkodó családjának a tagjai, az u. n. kamarilla indított a királytisztelő, lojális nemzet ellen. Kossuth és minisztertársai hódoló tisztelettel kérik a királyt és környezetét, szüntessék l>e az idegennyelvü honfitársak lázitását, jöjjenek Budára, ismerjék meg a magyart, váljék az uralkodó őszintén magyar királlyá és akkor a magyar nemzet a Habsburg dinasztia fényes, dicső uj korszakának megalapítójává segíti uralkodóját. Megdöblx'ntö a válasz: Unbedingte Unterwerfung! Mondjon le a nemzet feltétel nélkül az 1818-iki törvényekről és hajoljon meg az osztrák császár abszolút akarata elölt. így tehát nem volt más választás, mint a nemzeti lét védelme vagy annak temetése között. A kormány lemondott, de Kossuth Lajos magára vállalta a honvédelem megszervezését és a nagy küzdelem irányítását. A legnehezebb körülmények között vette át a kormányzást. Az államkincstár üres volt, katonáink a német határon és Itáliában táboroztak. Erőt és biztatást csak a magyar nép önfeláldozó készségéből és a külföldi mozgalmakul meríthetett Németországban a nemzeti egység megteremtésére általános és hatalmas mozgalom indult meg. A németek nemzeti egységük megvalósítását az osztrák császár hatalmának megszüntetésétől
