Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-06-06 / 12. szám
1929 junius 6 95 Hegyen épített város böl fakadó e két egyszerű szó többet jelent, maradandóbban örökil, mint 12 nyomtatott könyv vagy egy 25 versszakból álló (Via! És széles c földön van-e ismertebb, tiszteltebb magyar név, mint Kossuth Lajosé? A magyar történelem e kimagasló alakjáról a megemlékezésünk — ugv gondolom — akkor lehet megközelitöen helyes, ha egy villanásban feltűnik az ő kora, ha megelevenedik előttünk környezete és ha ö maga és nagy tettei szólnak hozzánk. A XVIII. században az uralkodók Erópa- szerte dinasztikus, nagyhatalmi politikát űztek. A népet gyermekkorban képzelték, amelyet járszalagon kell vezetni. Üdvös reformokat hoztak, amely reformok odairányultak, hogy több katona kerüljön a nagyhatalom megerősítésére a táborba, több és többet fizető adóalany gazdagítsa a hadikincstárt. A többtermelés, népművelés is csak a nagyhatalmi célokat szolgálták. Ügyes eszközökkel, kegy- és birlokosztogatássál udvari arisztokráciát neveltek, amely a fény és dicsőség sugaraitól cl- káprázva, apáról fiúra öröklődött, támogatója és végrehajtója lett a dinasztikus nagyhatalmi rendszernek. Országaik, hadseregük vezetői csak az udvari arisztokráciából kerülhettek ki Ez az arisztokrácia azután átitatódott alléd a felfogástól és ez megrf)gzüdé>tt benne, hogy miként császárja egyedül Istentől nyeri mindenható jogait, ugv egyedül csak ő jogosult és alkalmas e mindenható földi hatalom akaratának a végrehajtására. E nagyhatalmi uralkodás csak egy nyelvet, egy szokást, egy vallást akart megtűrni birodalmában. I)e fordult az idő kereke. A dinasztikus nagyhatalmi üdvös reformok az uralkodé>k céljaitól eltérő irányban nevelték a nemzeteket. A kultúra ugyanis, bármely irányzattal terjesztik is, halad a maga természetes utján és az ember anyagi és szellemi felszabadítását munkálja akkor is, ha azt tervszerű torlaszokkal nehezítik meg. A XIX. században többi közölt a magyar nemzet is megunta a pórázt. Férfiúvá, erős teltrevágyó férfiúvá erősödött az eddig gyámoltalan gyermekként vezetett nemzet. Érezte képességét arra, hogy sorsát önmaga intézze saját egyénisége szerint. A tettrekész, független érzésű, öntudatra ébredt nemzet a gigászi osztrák nagyhatalommal Dávidként küzdelemre kész hősben, a daliás Kossuth Lajosban tükörképét, ideálját látta, szerette, imádta és ezért lett e hősből a nemzet vezére: Kossuth apánk! Bölcsője nem volt haldachinos, koronás, arisztokratikus: ezért a vezetésre méltatlan, jogosulatlan volt az arisztokrácia szemében. Ezért volt * Hundskerl Metternich hercegnek ő, a nép, a nemzet bálványa. Burokban születtem« — olvassuk egyik levelében — ami azonban az én esetemben nem igazolta a népies babonahitel, hogy burokban születni, szerencsét jelent«. A hegyaljai szőlődombos Monokon született 1802 szeptember 19-én. Bégi luróci elszegényedett nemes ősök ivadéka. Ősei nemeslevelét becsülte, de csak azért, hogy mint mondja a nemzet tanácstermeiben szavam legyen a szegény árva nemzet számára . Atyja Kossuth László ügyvéd volt. Tőle örökölte temperamentumát, törhetetlen becsületességét, nagy önérzetét, megvesztegethetetlenségét és a jogérzetét. — Anyjától, a Caraffa eperjesi vértörvényszékétöl hithüsége miatt száműzött Wéber András leszármazottjától — örökölte felejthetetlenül szép kék szemét, hullámos, gesztenyebarna haját, szivének jóságát, szinte lágyságát, mély vallásosságát és zárkózottságát. Én szülőim, kivált igen vallásos anyám vezérlete alatt — Írja Kossuth protestáns szellemirányu gyermek valék . Emlékszem az aranyozott, rézcsattos nagy Bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponkint néhány fejezetet felolvasni s egy-két zsoltárt elénekelni. s mely In* az én és nővéreim születésnapjaink a kérészié lés alkalmával szokás szerint Ik* voltak jegyezve. A szüleim iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném azon rézcsattos Bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult az is viharos életem férgét egei ben, mint sok egyéb, mire ész és szív becset helyeztek . Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Sárospatakon végezte. Mindenkor a kitűnők között is első volt. — 11 éves korában Ujhe- lyen történt, hogy vihar elől egy cigánykunyhóba menekült. A cigányasszony azt jósolta neki, hogy nemzetének szabadilója lesz. Erről a jóslatról később igy emlékezik meg: Nem tudom, mily benyomás mondatta a cigánynövel a jóslatot, mely — kisérve a természet csodás tüneménye által — ream fokozott hatást gyakorolt, de jövőmre ez irányadó volt. Sohasem voltam babonás, de e pillanattól fogva a szabadságérzet tudata ébredt fel bennem, melyet atyám függetlenségérzete öntudatlanul táplált és nevelt s ezentúl a történelemnek és jognak szenvedélyes tanulmányozása juttatott azon demokratikus meggyőződésre, mely minden léptemet kísérte . A szülök jelleme és gondos irányítása, a legjobb iskolák áldásos hatása és e jóslat voltak Kossuth ifjúkorában lelkének legmaradandóbb és a jellemét leginkább alakitó élményei. Kossuth jellemének példaadó, fénylő és melegítő sugara: nagy önzetlensége és felebaráti szeretető. — .logakadémiai növendék korában Sárospatakon történt, hogy egy fagyos téli estén felöltő nélkül tér haza. Télikabátját egy iskolatársának adta oda, aki sokat szenvedett a hidegtől. 21 éves korában Sátoraljaújhelyen ügyvédi irodái vezet és az oltani ág. hilv. evangélikus egyház ügyvédje és az egyház jegyzője A könnyekei, embertársai szenvedését nem tudja elviselni, együttérző jó szive csak akkor nyugszik meg, ha le tudja törölni a könnyeket,
