Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-06-06 / 12. szám

Hegyen épített város

92

1929 junius 6

a hitet szembeállítja a jócselekedetekkel vagy a hittel és hitből fakadó gyümölcsökkel foglalkozik, a többi azonban a törvény, az evangélium, a hit és a szentségek fonalán közli a kérésztyénség lényegét, Christoph Hegendorfer latin Institutio- jának a német átdolgozása pedig címében is kézzel foghatóan mutatja, hogy anyaga majdnem azonos Luther Kis Kátéjának az anyagával, cime ugyanis ez : »Die zehn Gebote, der Glaube und das Vaterunser, für die Kinder kürzlich ausgelegt.«

Ezekből az adatokból azt látjuk, hogy Luther kis kátéja nem oly mértékben úttörő és nem annyira eredeti, mint amennyire azt évszázadok távlatában hinni hajlandók volnánk. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy Luther nem sietett a kátékérdés megoldásával, hanem alapos megfontolás és előkészület után látott ahhoz, hogy Kis Kátéjával a nyilvánosság elé lépjen.

A Luther-élete-kutatás kiderítette, hogy Luther 1516 óta a böjti időszakban többször tartott sorozatos prédikációkat, amelyekben a későbbi káté anyagával a parancsolatokkal, a hiszekegygyei, a miatyánkkal, később pedig a keresztség és az úrvacsora szentségének a magyarázatával is foglalkozott. Ezeknek az anyagából két kis füzetet, — amelyek közül az egyik az 1522-ben megjelent »Betbüchlein« — ki is adott. 1528-ban Bugen- hagen városi lelkész hosszabb szabadságon volt s ez alatt az idő alatt Luther prédikált helyette, úgyhogy ebben az egy évben háromszor is végig prédikálta a Káté anyagát: egyszer májusban, egyszer szeptemberben, egyszer pedig egyházlátogató utjának a befejezése után decemberben. Prédikációit a wittenbergi városi templomban tartotta. A három prédikációsorozat anyagából állította össze még az évben és az 1529. év elején az u. n. Nagy Kátét, amelyet a papok kezébe szánt prédikációik számára vezérfonalul, miért is ennek az anyagát nem kérdés-felelet formájában csoportosította. A Nagy Kátéval egyidejűleg és utána dolgozott a Kis Kátén, amelyet direkt megtanulás céljából állított össze s amelynek azt a rendeltetést szánta, hogy a családban a keresztyén hit alapvonalait emlékezetben tartsa s hogy a család apraját-nagy- ját vele előkészítse az egyházi életben való részvételre. A Kis Káté elsősorban a család számára való bibliakivonat, laikusok kezébe szánt miniatűr- biblia, amelyben a keresztyén hit veleje foglaltatik. A célja az, hegy a gyónásra és az úrvacsora szentségének az élvezetére előkészitse a nagyokat és a kicsinyeket és hogy a gyónásnál felvetett kérdésekre szükséges feleletek birtokába juttassa a híveket.

A Kis Káté tehát nagyoknak és kicsinyeknek készült vezérfonal: a kicsinyek olvasni tanulhatnak belőle s az iskolában tett első lépéseikkel a keresztyén hit legelemibb igazságaiba avatódnak, az öregek pedig belőle ismerhetik meg az evangéliumi hit lényegét és legmélyebb, az élő hit egész melegével elsajátítandó igazságait.

Ilyenformán a Kis Káténak kettős arculata

van.

Az egész evangélikus nép minimális szükségletét akarván kielégíteni, iskoláskönyvnek talán nehezebb, mint amilyen lehetne, a felnőtteknek pedig kevesebbet nyújthat, mint amennyit azok elbírnának vagy kedvezőbb viszonyok közt megkívánhatnának, azonban négyszázéves múltja azt mutatja, hegy mint az evangélikus nép leghívebb lelki útmutatója mégis áldással betölthetne hivatását.

Évszázadok távlatán át talán éppen ez a kettős arculata adja meg igazi jelentőségét. Éppen azért, mert nem egyszerű iskolai kézikönyvnek készült, volt lehetséges az, hegy Luther az egész lelkét beleönthesse, hegy a tízparancsolatot az újszövetség szellemében magyarázhassa, hogy a harmadik parancsolat magyarázatába az isten- tisztelet lényegéül Isten igéje hallgatását és megtartását tehesse bele, hegy a miatyánk harmadik és negyedik kérésének a magyarázatába belevihesse a keresztyén ember szabadságának azt a távlatát, amelyben az egyházi beidegzett tan ellenére nyilvánvaló, hogy Isten kérés nélkül is megadja nekünk azt, amire szükségünk van s hogy az Isten nem kisért senkit s hogy a hiszekegyet nem idegen hitek objektiv foglalataként boncolgatja és nem dogmatikusan magyarázza, hanem szive egész melegével azt magyarázza bele és ki belőle, amit ő maga hisz. •

A Kis Káté anyaga tradicionális, a beosztása is nagyjában olyan, mint ahogy mások beosztották, annyiban azonban mégis Luther nagy szellemének legegyénibb alkotása, hogy ez a nagy és ez az eredeti ember még ennek a nagyon szükreszabott anyagnak a telegrammstilusába is bele tudta vinni a maga egyéniségét. A Kis Kátéban nincs szó a szentháromságról és hiányzik belőle a megigazulás tana is, ellenben benne van Luther egész optimizmusa és hitének szeretet után való sóvárgása, mikor a Jehova bosszúálló voltáról szóló textushoz való magyarázatban elhallgatja, hogy Isten az atyák vétkeit fiákban harmad és negyediziglen megbünteti ...

Abban, amit mond és amit elhagy, egyformán karakter van úgy, hogy nincs semmi túlzás abban, hogyha azt mondjuk, hogy a Kis Káténak, ennek a bevezetésével együtt mindössze harminc kis tizen- hatodrét oldalra terjedő munkácskának teológiája is van . .. Nem más teológia ez, csak Luther igazi teológiája, az a reformátori teológia, amely a hagyományok tömkelegéből a leglényegesebbet biztos kézzel és határozott Ítélettel ki tudja választani s amely egy-egy lapidáris kifejezésben az Isten igéje kötöttségében is szabad keresztyén ember hitének a végtelen távlatát nyújtja.

Az, hogy ebben a tárgyánál és rövidségénél fogva egyaránt hideg tárgyilagosságot követelő munkácskában is kitetszik Luther nagy egyénisége, teszi a négyszázéves évforduló alkalmából különösen becsessé és értékessé számunkra.

így van benne mindaz, ami egy hitétől áthatott evangéliumi meggyőződésű szív számára örök érték : régi szent hajdankorok el nem múló értékei, jézus Krisztus örök evangéliuma, Pál apostol diadalmasan hóditó hite és a nagy reformátor által gyújtott tűz, amely felperzselt minden felesleges