Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-05-23 / 11. szám

1929 május 23 85 Hegyen épített város foglaló beszédét, melyben kifejezi reményét, hogy Isten segítségével betöltheti hivatalát. Kéri elnök­társa, a püspök támogatását és Ígéri, hogy nagy elődjének dr. Zsigmondy Jenőnek nyomdokaiba akar lépni. Feladatát kettős irányban látja: irányítania kell az egyháznak belső életét és bizto­sítani és gyarapítania kell annak külső elismerte­tését és életének feltételeit. A trianoni diktatúra tij helyzetet teremtett az egyházi életben is. Megnehezült az idők járása fölöttünk. De őseink nagyobb megpróbáltatásokat ál­lottak ki, azért az ősök példája lesz az ő irányitója. A hitélet kimélyitése a feladat, Krisztus tanítá­sának követése az erőforrás ehhez. A hitoktató lelkészi karnak munkája a lelke az egyházi mun­kának, csak ebből származhatik a vallásos életnek megújhodása. Kéri a lelkészi kart, hogy ne csak tanítson, hanem egész életével szép példát is adjon. Ígéri, hogy egész leikével fog a hitoktatói kar mellett állni. Ma a világnézeti különbségek harcolnak egymás ellen. Az Isten megragadása nyíltan jár köztünk, fenyegeti a kultúrát és le akarja rombolni az emberiescbb életet. Pedig egyedül a Krisztusi szeretet tarthatja meg az emberiséget. Kéri a lelkészi kart, hogy fokozot­tabb buzgalommal munkálkodjék. Ő tudja, hogy a lelkészi kar hivatásának magaslatán áll, a bel- missziói munkának sokféle ága bizonyítja ezt. A földbirtok rendezése következtében uj szór­ványhelyek keletkeztek, ezeket nehéz gondozni, de a gondozás nemcsak az egyház kötelessége. A közigazgatásnak is módot kell találnia, hogy e tekintetben az egyháznak segítségére siessen. Ő mindig első támogatója akar lenni a lelkészi karnak minden munkájában. Az élet harcaiban a szellemi és erkölcsi fölény biztosítja a diadalt. Kulturfölényünk és erkölcsi emelkedettségünk biztosítják legjobban a nem­zeti életet. Ennek az egyházi tanintézetekben kell érvényesülnie. Istenfélelem, tudományszeretet, hazaszeretet töltsön be minden tantermet. Bizik a tanítói és tanári karban : támogatni fogja az iskolát és virágzóvá akarja tenni minden tehetsé­gével. Az egyháztársadalmi intézeteket is, me­lyekben a lelkek megmentése és a hitélet bensősé­gesebbé tétele folyik, Krisztusi szeretettel fogja szolgálni. Az erkölcsi világrendért folytatott harc­ban mindenkit testvérnek fog ismerni, még ha más templomban imádja is Istent. Mások hitét, jogát tiszteli, ezzel biztosítja legjobban a miénket is. Kéri a kormány, az egyetemes egyház, a kerü­let, a testvéregyházak, a lelkészi és tanítói karok és minden hivő támogatását és Isten bőséges áldá­sát munkájára. Dr. Raffay püspök indítványára a közgyűlés az egész beszédet jegyzőkönyvébe felveszi. Az uj felügyelőt üdvözölték : az egyetemes egyház nevé­ben báró Radvánszky Albert, a református konvent nevében dr. Ravasz László héttagú küldöttség élén. A dunántúli egyházkerület: Kapi Béla püspök 10 tagú küldöttséggel, a tiszai kerület nevében dr. Zelenka Lajos kér. felügyelő, az uni­tárius egyház részéről Józan Miklós püspöki vica- rius, a székesfőváros nevében : Lamotte Károly tanácsnok, Tolna vármegye közönsége nevében Jankó Ágoston főispán, az esperesi kar nevében dr. Szebcrényi L. Zsigmond, a felügyelői kar nevé­ben br. Prónay György, a lelkészegylet képvisele­tében Kovács Andor, az országos Luther-szövetség nevében dr. Rásó Lajos, a theol. fakultás és a Luther-társaság nevében dr. Kovács Sándor, a kerületi gyámintézet nevében Kruttsclmitt Antal, az országos tanár-és tanitóegylet nevében dr. Szi- gethy Lajos, a tolna-baranyai egyházak nevében Schöll Lajos, a szarvasi egyház nevében Kellő Gusztáv, a sárszentlőrinci egyház nevében Fábián Imre, lelkész és a gyönki választókerület nevében dr. lllgen Aurél. Az üdvözlések elhangzása után Pesthy Pál egyenkint köszönte meg találó válaszokkal a jó­kívánságokat és a feléje áramló bizalmat. Külö­nösen megragadta válaszából figyelmünket, hogy ő is vallja, hogy az egyes ember is, ha Isten oldalán küzd : többség, mint azt Ravasz püspök idézte, hogy a hitben valamennyien egyenrangúak va­gyunk, hogy az autonómia a nagy célok szolgála­túban áll és ily értelemben mindig hive lesz az autonómiának és a szabadságnak. Megállapítja, hogy a lelkészi kar munkájában bizonyos neki­lendülést lát, de nem látja ugyanezt a világi elem részéről és azért appellál a felügyelői kar fokozot­tabb munkájára. A lelkészi és a társadalmi munka legyen olyan, mint két fogaskeréknek egymásba kapaszkodó fogai: egyik támogassa a másikat. Hálásan gondol vissza a selmeci lyceumra és annak áldott igazgatójára, Breznyikra. A középiskolától azt várja, hogy minél erősebb, kimagaslóbb egyé­neket neveljen, és azért mélységes belátástól és szigortól vezérelt helyes szelekciót kér a tanári kartól. Különös gyengédséggel és nagy szeretettel emlékezett meg válaszában a sárszentlőrinci fe­hérre meszelt templomról, melynek képe a szivé­ben él és amelynek áhítata egész életében vezérelte. Végül nagy hálával köszönte meg a gyönki vá­lasztókerület üdvözlését. E kerületnek bizalma emelte őt ki a bírói székből és küldötte az egész hazának szolgálatára. Ez a bizalom fokozódott és szinte egy családba forrasztotta öt a kerület kö­zönségével. Végül dr. Raf/ay püspök megköszöni^a fel­ügyelőnek nyilatkozatait, melyekben feltárta egész lelkét és gondolkodását. Megköszöni a kormány­nak, hogy dr. Darányi Kálmán államtitkárral kép­viseltette magát, megköszöni gróf^ Klebelsberg miniszter, dr. Pctri, Totli, dr. Sztranyavszky és dr. Jezsovits államtitkárok, Puky képviselőházi elnök, sok képviselő, az egyetemes egyház, a testvéregy­házak, a főváros, a prot. tábori püspökség, a ve­gyes dandárparancsnokság, az államrendőrség, Pest és Tolna vármegyék megjelenését és bejelenti, hogy sok távirat és üdvözlő levél is érkezett. Rövid imádság után a Himnusz eléneklésével végződött a közgyűlés. Az előző napon megkezdett közgyűlésen je­lentés történt a választás lefolyásáról, Lelbach felügyelő felebbezésének az egyetemes törvényszék által történt elutasításáról, dr. Oravecz Pál és társainak a pesti egyház szavazatai ellen beadott

Next

/
Thumbnails
Contents