Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-03-14 / 6. szám

Hegyen épített város

44

1929 március 14

állítható u. n. »őstermelési egyetemmel». Ez is megvalósulhat idővel, ha Kassa és Eperjes felszabadul, mert elveszett városaink közül ezek visszacsatolása látszik legvalószínűbbnek. így a felszabadult Kassa jogosan követelhet hűségéért, szenvedéseiért egy főiskolát. Tessék akkor odavinni a budapesti közgazdaságtud. egyetemet, amely egyesítve az ott működött jeles gazdasági akadémiával, sokkal jobban megfelelne egy »őstermelési«' egyetem követelményeinek. Most azonban sajnos egyelőre csak a soproni tudományegyetemről van szó, amelynek felállításáért — hisszük — evang. egyházunk is kész minden áldozatra. Felhívjuk és felkérjük a fentebbiek alapján püspökeinket, főleg Kapi püspököt, felügyelőinket és azok élén báró Radvánszky egyetemes felügyelőt, nemkülönben a soproni evang. theol. kar dékánját, a miskolci jogakadémia dékánját, evang. tanáregyesületünk kiválóan tájékozott elnökét s egyházunk felsőházi tagjait és nemzetgyűlési képviselőit, hogy szóljanak felvetett kérdésünkhöz és keltsék föl iránta a szükséges erkölcsi és anyagi érdeklődést. A soproni tudományegyetem vonzó kapcsa lehetne az elszakított nyugati és felvidéki részeknek. De a felső Dunántúl is Pécs helyett Budapestre tódult. Ezt Sopron most tehermentesítené s egyeteme volna a Kemenesalja és Répce-mellék evang. szin- magyarságának is. S még egyet. Az őstermelési egyetem részei 3 gazdához tartoznának, u. m. a kultusz-, pénzügy- és földművelésügyi minisztériumhoz s igy összeerőszakolásuk már csak emiatt sem valószínű. S különben is ősi selmeci— soproni bányászati és erdészeti akadémiánk semmi körülmények között sem akarhat gazdát cserélni vagy önállóságát feladni. Hisz természetszerű óhaja műegyetemi rangra való emelkedése, ami egyelőre Sopronnak is vitális érdeke. Hozzászólásunkat Thurner polgármester szavaival végezhetjük : »Polgártársaink megbízásából arra. kérem gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közkotatásügyi miniszter urat: indítványozza csak az 5-ik egyetemet Sopron megmentésére. .. Sopron kéri, követeli ily fegyvertárs felállítását a »civitas fidelissima« falai között.« Többizben is hangoztattuk, hogy szégyenteljes állapot evang. theol. fakultásunknak az egyetem székhelyétől való távoli működése. Az evang. jellegűnek indult pozsonyi, most pécsi egyetemnek már is kath. temploma van kath. egyetemi istentisztelettel. Méltányos tehát Sopront Petőfi, Kossuth vagy Bél Mátyás nevéről való elnevezéssel uj egyetemi székhellyé tenni. Természetes, hogy Eperjes elvesztése miatt vérzik a szivünk!!

Dr. Szlávik Mátyás.

Felső Dunántúli Evangélikus Ifjúsági Konferencia lesz március 16—17-én, szombaton és vasárnap Celldömölkön elsősorban azon gyülekezetek ifjúsága részére, melyek a Balaton, Duna és osztrák demarkáció közti területre esnek, továbbá hivatalosak a Dunántúlon levő összes ifjúsági egyesületek tagjai. A konferencia kétnapos, a celldömölki gyülekezet és ifjúsági egyesület vendége. Részvételi dij összesen 4 pengő fejenként. Lesznek előadások, bibliakörök, mozgófilm-bemutató, vidám Programm, vallásos estély stb. Résztvevők féláru jegy váltására jogosító igazolványt kapnak. KIÉ Evangélikus Ága Budapest, üllői-ut 29. II. emelet.

Hogyan fogadtak a pápák?

Adalék a pápai udvar illemtanához.

Krisztus »földi helytartója< a szenvedések löviskoszorus és golgotás ösvénye helyett a külső fény és emberi tetszelgés kényelmes országút] át járja századok óta. Evangéliumi hitünk világossága mellett ennek a mesterkélt »hely- tartóságnak' minden gyarlóságát, őszinteségben és igazságban való fogyatkozását nyilván látjuk. Igazságot, szeretetet, békét hogyan remélhet az emberiség onnan, ahol minden csak számitás, merő érdek, megalkuvás és »emberi bölcseség hitető beszéde.«

Ezeket a gondolatokat ébreszti és erősiti meg bennünk az, amit egy francia szemle nyomán olvasóinknak úgyis mint kortörténeti érdekességet, úgyis mint a pápák rabulisztikus gondolkodásmódjára jellemző esetet közlünk.

A meddő szertartásokkal megkötözött pápa a Ceremóniáié Romanum előírása szerint tartozik viselkedni. A C. R. előírja: »Semmiféle nő nem étkezhetik őszentsége jelenlétében, legyen bár királynő, császárnő vagy a pápa közeli rokona.« Ezt a parancsot ügyes kibúvókkal 1535-ben és 1598-ban áthágták, a legérdekesebb ilyen eset azonban Vasa Krisztináé volt. Vasa Krisztina a nagy Gusztáv Adolfnak, a 30 éves háború hősének leánya volt. Dicső atyját 6 éves korában elvesztette, majd a jezsuiták hatása alá kerülve, mindjobban rokonszenvezett a kalholikus vallással. Meg kell említenünk nagy müpártolását, tudásszomját. Az ő meghívására ment a nagy Descartes .Stockholmba élete végén. Krisztina 28 éves korában, 1654-ben a svéd trónról leköszönt. Mindent elkövetett az északi országok katholizá- láisára. Téritői mindent megbocsátottak és elnéztek neki »magasabb céljaik« érdekében, igy volt lehetséges az és az ő lelkűket terheli, hogy Krisztina 12 éves korától kezdve a legszabadabb életet élte, melynek betetőzése, de nem vége az volt, midőn Krisztina Fontainebleau- ban, XIV. Lajos francia királynál való inula- tása idején, 1657-ben kedvesét Monaldeschit a Galerie des Cerfs-ben meggyilkoltatta. Nem is titkolta el, sőt kérkedett vele.

Ez a Krisztina 1655 dec. 26-án, már mint cxkirálynő, VII. Sándor pápához megy zarándokúira. A Vatikán nagytermében ebédelnek együtt, ott hol a pápa az adventi és böjti prédikációkat szokta hallgatni. A pápa helye a baldachin alatt volt, Krisztinának az asztala azonban csak a baldachin egyik oldalának a szélső rojtos dísze alá kerülhetett, amely ezenkívül még cca egy arasznyival alacsonyabbra volt téve, mint a pápáé. De volt ennél kényesebb kérdés is, az ülőhelyé. A C. R. szerint fejedelmi személyeket csak karosszékbe szabad ültetni, már pedig Krisztina ekkor lemondott, »tiszteletbeli« királynő volt csupán. A kérdést úgy oldották meg, hogy Berninivel egy felemás széket terveztettek, mely félig hátas, félig karosszék volt. Ezzel aztán e földrengető probléma is elintézést nyert.

Sokkal több kiszámítással, színpadiassággal és pompával ment végbe Krisztina második fogadtatása 13 év múlva, 1668 dec. 6-án, midőn IX. Kelemen volt a pápa. Krisztina a pápát még mint Rospigiiosi bíborost jól ismerte ál-