Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)
1929-03-14 / 6. szám
1929 március 14 43 Hegyen épített város A soproni egyetem kérdéséhez Nagy tervekkel dolgozó kultuszminiszterünk a Pesti Napló 1928 dec. 16. számában irt vezércikkben felvetette a soproni egyetem eszméjét, melyet ö úgy gondolna megalkotni, hogy a pécsi egyetem Sopronban működő evangélikus hit- tudományi karához mint jogi kart a három összevont felekezeti jogakademiát állítaná és ezeket kapcsolatba hozva a bányászati és erdészeti akadémiával és a magyaróvári gazdasági akadémiával : igy kialakulna egy u. 11. őstermelést egyetem. A soproni egyetem kérdéséhez többen hozzászóltak, igy a Pesti Napló dec. 21.-i számában a város képviselője, Hermann keresk. miniszter és Simon főispán, a 23-i számban Tliurner polgár- mester nyilatkoztak meg, természetesen az ügy mellett. Tárgyalták a kérdést a soproni helyi lapok is és végül febr. 14-én a felsőházban interpelláció is hangzott el ez ügyben. Mivel a soproni egyetem ügye az evangélikus magyarságot érinti legközelebbről, szabadjon ez oldalról is megvilágítani a kérdést. Hazánk szent testéről ideiglenesen letépett Pozsonyban annak idején evangélikus jellegű egyetem létesült és az ottani régi múltú evangélikus theologiai akadémia az egyetem hittudományi karává alakult volna át. Az egyetem az összeomlás után menekülni volt kénytelen és Pécsett talált uj hajlékot, azonban nem teljes egészében, amennyiben az evang. hittudományi kar nem követhette egyetemét uj székhelyére, az erősen katholikus jellegű Pécsre, hanem Sopronban talált uj otthonra. Ezzel az Erzsébet tud. egyetem elvesztette evang. jellegét. Katholikus jelleget akarnak adni a Csanádi kath. püspökség jelenlegi székhelyén, Szegeden működő volt kolozsvári tud. egyetemnek is. Igy tehát megint mi, evangélikusok vagyunk a mostoha gyermekek, akik egy felsőházi tagságunk után elvesztettük egyetemünket is. Mivel nem tartom valószínűnek, hogy a három különböző felekezeti jogakadémiát közös nevezőre lehetne hozni, a soproni egyetemnek egyetemi jelleget az evang. theologiai fakultás és az Eperjesről Miskolcra menekült evang. jogakadémia mint jogi fakultás adna. Az eperjes-miskolci jogakadémia beolvasztásával pedig evangélikus egyházunk a pozsonyi theologiai akadémián kívül egyelőre, ideiglenesen lemondana az eperjesi ősi, 1667 óta fennálló országos hírű önálló evang. kollégiumunkról, tehát — fájdalommal bár — theologiai és jogi akadémiánkról is. Ezen áldozatokkal szemben az evang. magyarság joggal kérhet — már csak az egyenlő elbánás elve alapján is — egy evang. jellegű tudományegyetemet, hittudományi, jogi és bölcsészettudományi karokkal. Ennek a soproni tud. egyetemnek felállítása is minimális áldozatokkal járna, hisz a theologiai és jogi karok meglévén, csak egy bölcsészettudományi kar felállításáról volna szó. És ez sem járna nagy nehézséggel az alább elmondottak alapján. Ugyanis úgy a hittudományi, mint a jogi karon vannak már meglévő tanszékek, melyek minden további nélkül elláthatnák a bölcsészet- tud. hallgatók oktatását is. Igy pl. a hittud. karon rendes tanára van a filozófiának, a sémi, az ógörög nyelveknek stb., az cperjes—miskolci jogakadémiánk kiváló dékánja : Bruckner, országos- hirü történész, stb. Egy uj bölcsészettudományi kar felállításánál a nehézséget rendesen a természettudományi tanszékek s a vele kapcsolatos laboratóriumok felállítása okozza. Azonban a mi soproni tud. egyetemünknél e nehézségek is könnyen legyőzhetők a bányászati és erdészeti főiskola segítségével. Ugyanis e főiskola természettudományi tanszékeinek tanárai (jórészt bölcsészdoktorok) mint tud. egyetemi megbízott tanán k, szakelőadók — ha ideiglenesen is — egyúttal és egyidejűleg jól felszerelt tanszékeiken előadhatnának a bölcsésztud. kar hallgatóinak is. így pl. a főiskolán rendes tanszéke van a növénytannak, ásvány-földtannak, kémiának, fizikának. E szakok tanárai rendes tagjai lehetnének a soproni tanárvizsgáló bizottságnak és tanárképző intézetnek. Erre Budapesten is megvan a példa, amennyiben a tud. egyetem természettud. és mathematika szakos tanárjelöltjei átjárnak műegyetemi előadásokra és a mü- egy. tanárok egy része tagja az itteni tanárvizsgáló bizottságnak. Ez a megoldás mindenesetre csak ideiglenes, de mégis csak lehetővé tenné a soproni tud. egyetem mielőbbi felállítását.Ha majd a trianoni »béke* revíziójával visszakapjuk elvesztett területeinket, igy Sopron is a vidékét, akkor majd lesz módunk a hiányzó tanszékek, laboratóriumok felállítására. Szerény véleményünk szerint e soproni tud. egyetem felállításával a magyar kultúrának, a sokszor és joggal hangoztatott »kulturfölényiinknek« nagyobb szolgálatot tennénk, mint egy ugyancsak össze nem illő részekből (műszaki főiskola, theologiai, jogi kar, gazdasági akadémia) összetákolt’, erőszakolt u. n. *őstermelésig egyetemmel. Igy megtarthatná a maga önállóságát, sajátos jellegét az ősi bányászati és erdészeti főiskolánk, melynek kívánsága a műegyetemi rangra való emelkedés és megvalósulna az evang. magyarság jogos kívánalma, az önálló, evang. jellegit tud. egyetem, vagyis a »civitas fidelissima« minden költségtöbblet nélkül két főiskolához jutna, már pedig a kettő mindig több mint az egy! A. K. Gv, Helyet adtunk e nagyforffosságu és közérdekű cikknek, mely uj szempontok fölvetésével mint könnyen megvalósítható célt tárja elénk, evang. magyarok elé, az önálló, evang. jellegű soproni tudományegyetemet. E jogos követelésünk nélkül evang. egyházunk semmi körülmények között nem mondhat le az önálló eperjes-miskolci jogakadémiánkról. Különben is cikkünk szerint a soproni tudomány- egyetem felállítása, amelyhez az evang. tanárképzés miatt is ragaszkodunk, sem járna költség- többlettel, szemben egy csak erőszakoltan fel
