Hegyen épített város, 1929 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1929-09-26 / 15. szám

1029 szoptembor 2(5 Hegyen épített város 111» Szabátyrendelet-tervezet a javadalmas egyházi tisztviselők házasságkötéséről Az egyházközségekhez szabályrendelet-ler­ezel küldetett le a javadalmas tisztviselők hé ’.asságkötéséröl. Az egyházközségek ezt kisel»1* nagyobb vitákkal letárgyalták s az összege­zett pro- és kontravélemények az egyházme­gyei közgyűlések elé kerültek. A szabály rendes- let-tér vezet alaki és tartalmi vonatkozásaiban oly újításokat tartalmaz, hogy érdemes vele részletesebben foglalkozni, az egyházlársada- lommal még a kerületi közgyűlések elölt meg­ismertetni. A szabályrendelet-tervezel főbb pontjai már közismertek lehelnek. A szabály rendelet-tervezetre vonatkozó jogi vélemények között kiváltkép figyelemreméltó két elismert jogtudósunknak véleménye. K két jogtudósunk a szegedi egyetemnek két kiváló professzora, az egyik dr. Kreky István, a má­sik dr. Kölner Ödön. Mindketten Írásba foglal­ták véleményüket, s a javaslatnak ala| os érvek alapján ellentmondottak Dr. Kreky István töb­bek közölt ezeket mondja a tervezetről: A házassági jogról szóló 1801. évi \\.\1 t.-c. által megszabott rendelkezések keretein tid megy az egyház által tervezett szabály rendelet. Házassági akadályokat felállítani egyedül és kizárólag az állami törvényhozás van jogosítva s az. egyház nem hozhat olyan rendelkezéseket, amelyek mint a tervezet némely rendelkezé­sei az állami törvénybe ütköznek s mint ilyenek jogi hatállyal nem bírhatnának! De nemcsak törvényije ütköznek, hanem az egy­ház tekintélye szempontjából is aggályosak len­nének az ily rendelkezések, mert a rendelkezé­sekből támadó perben vita tárgyává lehelne tenni, hogy az egyház szabályrendelete nem ütközik-e állami, illetve egyházi törvényivé és |rt esetén megtörténhetnék, hogy a szabály­rendelet törvényellenes voltál bírói ítélet álla­pítaná meg. Dr. Polner Ödön a tervezetről ezeket Írja jogi véleményében: A tervezetnek két sarkalatos rendelkezése van. Az egyik megkívánja, hogy javadalmas egyházi tisztviselő csak megfelelő műveltségű, fedhetetlen jelien ü továbbá egyházias gondol­kodási! evangélikus féllel köthessen házasságot, a másik, hogy ilyen egyházi tisztviselő csak felsőbb hatóságnak beleegyezésével léphessen házasságra. E második intézkedéssel a tervezet kétségtelenül az elsőnek érvényesítését kívánja biztosítani. Ami az első rendelkezést illeti, az lényegi­leg bizonyos házasságok tilalmát jelenti. A há­zasságok. melyek ily tilalom alá esnek, két csoportba oszthatók: az egyikbe tartoznak a nem megfelelő műveltségű, vagy nem fedhe­tetlen jellemű féllel kötendők, de ide sorolha­tók a nem egyházias gondolkodású féllel kö­töttek is; inig a másodikba a nem evangélikus vallásu féllel kötendő, vagyis a vegyes házassá­gok tartoznak. Az a törekvés, hogy az egyházi liszt viselők, különösen |>edig az egyház által javadalmazott tisztviselők és ezek közölt elsősorban a lelké­szek olyan házasságban éljenek, amely társa­dalmi és egyházi állásuknak megfelel és amely erkölcsi szempontból ne essék semminemű ki­fogás alá, önmagában helyes és hogy ez sza- bályrendelelileg dckrelálüissék, annak elvi aka­dálya nincs. De hogy a kölnid fi házasságok ebből a szem pont Im >1 előzetes felsőid) halósági engedélyhez köttessenek, az az egyházi tiszt nise- lők egyéni jogainak oly nagy mértékű meg­szorítása. mely egyrészt a szabály rendeletalko­tás jogkörét meghaladja és a zsinati törvény- hozás körébe tartozik, másrészt ettől eltekintve sem látszik megengedhetőnek Ha egyházi tisztviselő oly házasságot köt, mely erkölcsi szempontl>ól meglxdránkoztaló, ez már jelenlegi alkotmányunk érteiméin n is (321. i? i. pont egyházi vétségnek minősül: ebből a szem pont l>ó| tehát további intézkedésre alig van szükség Hogy társadalmi és egyházi állásának máskülönben megfelelő házasságot kössön, az is kívánatos, de ebből a szempontból előzetes engedélyhez kötni a házasságot azért nem volna helyes, mert ezt elérni más eszközök is alkalmasok, igy különösen a szóban forgó állásokra hivatott egyének előzetes nevelést közöttük és egyházaik körében megfelelő köz­szellem ébresztése és fenntartása stb. A házas­ságok előzetes engedélyhez kötése pedig az egyén magánéletéin* való oly messzemenő, a letűnt idők rendörállumára emlékeztető beavat­kozás, különösen, ha még a gondolkodás mi­ll őségé is vizsgálat tárgyává tétetik, amely az egyénnek azzal a szabadságával. mely a pro­testantizmusnak is egyik alapelve és amely he­lyesen csak a kellően kifejlesztendő önfegyel­mezéssel korlátolható, alig volna összeegyez­tet hetfi. Az előzetes engedélyhez kötés célravezetö- sége azonkívül problematikus is. Ha nem tartat­nék minden egyes esetben messzemenő kuta­tás. investigáció: ami rendkívül terhessé és kényessé tenné az eljárást s úgyszólván kivi­hetetlen volna, akkor az előzetes engedély csak a Ivemii látott iratokra támaszkodhatnék, melyek sok esetlxm csak ferde felvilágosítást nyújthat­nának akár egyik, akár másik irányban s igy az egész előzetes engedélyezési eljárás illuzó- riussá válnék, fennmaradván annak odiózus színezete. A tilalom alá eső házasságok másik cso­portjába a vegyes házasságok tartoznak. A tilal­mazott házasságoknak sokkal nagyobb kategó­

Next

/
Thumbnails
Contents