Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1928-05-27 / 13. szám
Hegyen épített város 90 1928 május 27 A Várszínház ősi jogon Irta: Tőih-Pál István A Várszinházban, a budai vár e régi és ha1 talmas épületében már évek óta nem játszanak és ez épület most üresen áll. Ez adta az eszmét a nemzeti hadsereg protestáns tábori püspökségének, amikor a székesfővárostól azt kérte, hogy a színházépület a hiányzó protestáns helyőrségi templom céljára átengedtessék. A gondolat nemcsak a protestáns hittestvérek, de a jóérzései katholikusok körében is osztatlan örömet keltett és a protestáns tábori püspökség ezirányu kérelme mindenütt pártolással találkozott. Mindenki bizton remélte, hogy rövides teljesítése nem ütközik akadályokba. A békés egyetértés e felhőtlen egét azonban sötét felleg készül elborítani. A »Magyar Kultúra* címen megjelenő protestánsellenes irányáról hires jezsuita folyóirat, melyet páter Bangha Béla S. I. szerkeszt, legutóbbi számában hosszabb cikket közöl, amely szerény történelmi tanulmány látszatát kelti, célja és tendenciája mégis a legféktelenebb protestáns gyűlölő Írásműveket is megszégyeniti. A tanulmány cime »A katholikusok ősi joga a budavári színház épületéhez«. Egyedüli célja pedig az, hogy a protestáns egyházak említett kérelmét 01 vui elgáncsolja, lehetetlenné tegye. A cikk tartalmát, ha objektiv kritika szemüvegén keresztül nézzük, történelmi tanulmánynak elfogadhatjuk. A tizenkétoldalas tanulmány keretében felsorolt történelmi adatok ellen nincs kifogásunk. A tótágast álló konklúzió ellen azonban tiltakozunk. Évszázadok példáiból jól tudjuk, hogy a szofizmus leglehetetlenebb tételeit is igaz és helytálló történelmi tényekkel támasztja alá. Ezáltal adja meg teljesen téves következtetésének az igazság látszatát. így van ez itt is. A kazuisz- tikus retorika irányelveit jól ismerjük. • A cikk írója, Tille Gyula dr., tizenkét oldalon keresztül kronologikus sorrendben elmondja a budai vár történetét. Különös figyelmet szentel a Várszinház-épület históriájának. Elmondja, hogy e helyen egykor, 1270-ben templomot építettek, a mohácsi vész 1526-ban volt és hogy Budavárát 1686-ban foglalták vissza a töröktől, mikor is a karmelita-rend I. Lipót császártól kapta donációba a Várszínház telkét, ahol azután a régi lerombolt templom helyén felépítették rendházukat és a templomot, amely a mai Várszínház. A karmeliták itt csendben éldegéltek egészen 1780-ig, amidőn II. József került a trónra. Nagyon haragszik II. Józsefre, mert 1784-ben feloszlatta a szerzetesrendeket és vagyonukat iskolaügyi célokra (vallásalap) lefoglaltatta. Ez volt a karmeliták kolostorának és templomának sorsa is. A kolostor és templom berendezését elárverezték. A helyiségeket tisztviselőlakások és áruraktár céljára átalakították. Két év múlva II. József budai utazása alkalmával, 1786 augusztus 23-án kelt rendeletében a kolostort kaszinó, a templomot színház céljára a budai közönség rendelkezésére bocsátotta és az átalakításra vonatkozó költség- vetést is jóváhagyta. Gróf Zichy kancellár ugyanez év október 30-án kelt előterjesztésében felhívta II. József figyelmét arra, hogy a vallásalapot az átengedett épületekért kárpótlás illeti meg. A pesti pénzügyigazgatóság 25.082 forint 16 krajcár vételárat állapított meg, melyet 20. részletben, 3t/a% kamat mellett kellett volna megfizetni. A város öt évig fizette is a kamatokat, azonban a tőkét nem fizette, mert 1792-ben Buda városa a vallásalapnak fizetendő 25.082 frt 16 kr. vételár alól felmentést kapott és igy az épület Buda városának tulajdonába ment át. A kolostori épületet később a katonai kincstár, I. Ferenc király rendeletére, Buda városától megvásárolta. A színházépületet 1854-ben Buda városa tataroztatta, majd 1884-ben a főváros újjáalakította, ugyanekkor az első emeleten a páholyok előtt erkélyt is épített. Eszmefuttatását a cikk Írója igy fejezi be • »Szemünk előtt lepergett a megszűnt kolostor és templom viszontagságos története. II. József 1784- ben alkotmányellenesen, jogilag érvénytelenül lefoglalta és világi célokra fordította«. II. József alkotmányellenes, egyházrabló önkényessége nem szüntette meg a jogos tulajdonos igényeik Adják hát vissza mindkettőt, vagy legalább is a templomot eredeti rendeltetésének, hadd szálljon fel az ősi falak közül a régi tulajdonosok imája az ég felé. Mert a templom nem színháznak épült, hanem a katholikus vallás szentélyének /« Eddig a tanulmány. Az iró szerint a »Várszínház jogilag ma is katholikus egyházi tulajdon«. A cikk állítása annyira naiv, érvelései annyira gyengék, hogy a leglaiku- sabb olvasó előtt sem állhatnak fenn. Elfelejtette talán a t. cikkíró, hogy minden templom ősi jogon nem az egyház funkcionáriusaié, a szerzeteseké vagy a papoké, hanem a hívőké, a polgároké ? Elfelejtette talán, hogy 1270-ben még nem volt érett a protestantizmus és akkor az ország minden keresztyén polgára ugyanazon külső egyházhoz tartozott, amint ma is ugyanazon belső egyházhoz, Krisztus egyházához tartozik ? A mai protestánsok ősei végeredményben éppen úgy ősi forrásai voltak a hatalomnak, amely oda templomot építtetett, mint a mai római katholikusok ősei. És még szerénytelenséggel sem vádolhatok, ha Budavárának négy ősrégi keresztyén templomából egyet kérnek, azt is olyat, amelyet római katholikus testvéreik istentiszteletre évszázadok óta nem használnak. Elfelejtette talán a t. cikkíró, hogy minden felekezetű keresztyén polgárnak a leghőbb kívánsága, hogy minden felekezetű polgártársa keresse és megtalálja Krisztus útját, mert ez »ősi joga«, de ősi kötelessége is? Elfelejtette talán, hogy Krisztus minden igaz hive ilyen igyekezetei ősi jogon csak támogathat és soha el nem gáncsolhat ? De térjünk az újabb történelemhez. Elfelejtette talán a k. cikkíró, hogy II. József vallási rendeletéit nem vonta vissza és a későbbi országgyűlések és uralkodók ezeket törvényeknek ismerték el, amelyek érvényében senki sem kételkedik, sem nem kételkedett ? Miért nem kívánja vissza ezen a cimen a vallásalaptól és mindenhonnan a
