Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-03-04 / 7. szám

1928 március 4 Jk 33 Hegyen épített város Ennek következményeként a nemzeti irodalom is virágzásnak indult. De a reformációnak legiídvö- sebb vívmánya s legdicsőbb tette az, hogy a véges embert közvetlen viszonyba helyezte a mennyei Atyával. Ezáltal a képmutatás változatos színek­kel hivalkodó álarcát letépte és az ember zavar­talan lelki békéjét személyes meggyőződésből fa­kadó hitre és a lelkiismeretben megnyilatkozó is­teni szózat megvesztegethetlen ítéletére alapította. Ez az istenfiúság az embert az erkölcsiség maga­sabb színvonalára emelte. Akinek keblében tehát igaz keresztyéni szív dobog, akit az emberiség tökéletesedésének ér­dekei, az egyes embernek lelki békéje iránt őszinte buzgóság lelkesít, az nem kívánhatja, hogy vissza­forduljunk a magaslatról, ahova négyszázévi ne­héz küzdelem, tengernyi szenvedés és mérhetlen véráldozat után Isten segedelmével eljutottunk. Aki Krisztus országát ismeri, az nem követelheti, hogy evangéliumán alapuló elveinket megtagad­juk, gondviselésszeríi s felelősségteljes hivatásun­kat eláruljuk és bűnös vakmerőséggel ellenálljunk a nagy természeti törvénynek, amely megdönt­hetetlenül mondja, hogy a szellemi élet henye mozdulatlanságot és rabságot nem ismer. Nem ! Az evangélium szelleme nem azt kö­veteli ma a keresztyénségtől, hanem azt, hogy a korszellem fejlődése folytán elénk állított óriási feladatok megoldására áldozzuk fel közös akarat­tal minden erőnket. A hatalmasok és hatalomta- lanok közt tátongó veszedelmes szakadék áthida­lása, a tébolyító tobzódás és szívfacsaró nyomor közt az ellentét kiegyenlítése, a krisztusi szeretet­től szörnyű módon eltévelyedett, határtalan önzés és kapzsiság megfékezése és az igazság (justitia) diadalrajuttatásával a társadalom és a nemzet­közi viszonyok egészséges megváltoztatása, vala­mint az egyén lelki békéjének (paxj helyreállítása oly feladatok, amelyek ma minden igaz keresztyén szívét a kötelesség sorompójába hívják. Mivel pedig folyton bukkannak fel közéle­tünkben fájdalomkeltő jelenségek, melyek Serédi hercegprímás szereteteszméjével homlokegyenest ellenkeznek és a protestantizmus és katholicizmus között tervezett aranyhíd pilléreihez alapul semmi­esetre se szolgálhatnak, a római pápa, ha szívén viseli az embernek és az emberiségnek boldo­gulását és tökéletesedését, arra hívja fel püspökeit, hogy fogjanak kezet a protestantizmussal és az Isten iránti kötelességérzettel, közös erővel, egy szívvel-lélekkel — kiki a maga charisinája szerint — vegyék föl a harcot a közös ellenség: a hitetlen­ség és az ebből származó mindennemű erkölcsi romlás ellen. Ha ez a krisztusi szeretet lángjában összeforrott lelki egység az evangélium erejével a közös ellenség felett győzedelmeskedik, akkor megvirrad a földön Isten országának dicső napja s lészen valóban egy akol: a keresztyénség és egy pásztor: Krisztus. " Héílttk azon olvasóinkat, kiknek az előfizetések, illetve adományok beküldésére csekklapot küldtünk, szíveskedjenek a hátra ékos összeget mielőbb postára adni, hogy mi is eleget tehes- Crk kötelezettségeinknek. A kiadóhivatal. A kultuszminiszter munkája Klebelsbcrg Kuno gróf, kultuszminiszter részben már meg is valósított munkatervét újévi köriratában foglalta össze, melyet annakidején minden tanintézménynek megküldött. Lapunk szűkös terjedelme csak most engedi meg, hogy e köriratot, amely aktualitását még egyáltalában nem vesztette el, kivonatosan ismertessük : Mohács népének újabb sorsdöntő évtizede következik : a nemzet történetének ebben a szakaszában dől el, vajion a magyarság meg tudja-e tartani Duna medencéjében a maga évezredes vezető szerepét. A céltudatos nemzeti munka terv­szerű megszervezésének fokozott jelentősége van, ennek pedig alapfeltétele a nemzet valamennyi rétegét átható műveltség. A műveltség terjesztése s jelentőségének a nem­zet tudatába való besugárzása elsősorban önökön, a nem­zet fiainak tanítóin és tanárain fordul meg. Nemzetünk talpraállitása és történeti reintegrációja ennek az új magyar nemzetének jellemétől, tudásától s kitartó munkájától függ. Önök bizonyára érz'k nemcsak történelmi hivatásuk nagyszerűségét, de egyszersmind a felelősséget is azért, hogy az új magyar generáció lelke az önök kezében van. A kormány először a háború, az országcsonkitás és a forra­dalmak romjait távolította el. Régi iskoláinkat fokozatosan jobb karba hozta s újakkal kiegészitettte; az idemenekült tanítókat és tanárokat, amennyire tehette, elhelyezte. Az új kisdedóvók és népiskolák százait építette fel. főkép a tanyavidékeken. A polgári iskolák ügyének nagyarányú fóllenditése. az iskolánkivúli népművelés erélyes meg­indítása a műveltségi színvonalat van hivatva emelni. Az új középiskolai törvényből megállapított iskolatípusok a modern művelődési javak nagyobbmértékű megszer­zését teszik lehetővé. A leányközépiskolai törvény nyomán pedig a magyar középfokú leánynevelés egészséges fej­lődése remélhető. A menekült egyetemek illő módon való elhelyezése és új felszerelése, a diákjóléti intézmények hat­hatós megszervezése, a külföldi Collegium Hungaricum felállítása, a külföldi és belföldi nagyszámú ösztöndíjak alapítása, új tudományos kutatóintézetek megteremtése, nagy, országos gyűjteményeink átszervezése mind arra irányul, hogy a nemzetnek a tudományos, társadalmi, közigazgatási és gazdasági élet terén minél több európai látókörű vezető szakembert neveljen. — Ma az emberiség mind fokozottabb külső, főkép technikai egységesülése korszakában, az idegen kultúrá­kat még nagyobb gonddal öntudatosabban kell figyelem­mel kísérnünk s a magunk nemzeti jellemének és szükség­leteinek megfelelően áthasonitanunk. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a nemzeti géniusz termelte sajátos magyar kultúrjavak hagyománytőkéje és az áthasonlitott művelődési elemek szervesen, mintegy felsőbb egységbe forrjanak össze, melyben a magyar lélek sajátos vonásai el ne halványuljanak. — Nemzeti egyéniségünket, a közös történeti sors tudatát, a magyarság sajátos hagyományait és történeti hivatását minden téren az ifjúság leikébe bele kell csepegtet­nünk, természetesen minden naiv sovinizmus, a nemzeti gőg minden nagyralátó illúziója nélkül. Mai tragikus hely zetünkben a nemzeti önismeretre való nevelés Széchenyi szellemében elsőrendű kötelességünk. — Az erkölcsi és állampolgári nevelés akkor áll szi­lárd alapon, ha mély, vallásos érzés hatja át. A kultúra emberi értékei egy abszolút értékbe, az Istenbe vetett hit nélkül a lélekben gyökertelenek, mert nincsen végső, meg­nyugtató szentesítésük. A nemzetnek lezajlott rettenetes lelki válsága mutatta meg legjobban, mennyi vigasztalás, tűrés és reménykedés forrása a vallásos hit. Ámint a nem zet hasonló megpróbáltatása idején, a törökvész korában, a nemzeti gondolat és a vallásos hit a legszorosabban össze­forrott egymással s a nagy Zrínyi tanúsága szerint az isteni igazságosságba vetett hit volt a magyar nép legfőbb viga­sza : nemzeti létünk mai szomorú korszakában is a magunk minden megfeszítésre kész erején kívül az Istenbe vetett remény táplálja az integer magyar nemzet halhatatlan­ságába vetett hitünket.

Next

/
Thumbnails
Contents