Hegyen épített város, 1928 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1928-03-04 / 7. szám

1928 március 4

Jk

33

Hegyen épített város

Ennek következményeként a nemzeti irodalom is virágzásnak indult. De a reformációnak legiídvö- sebb vívmánya s legdicsőbb tette az, hogy a véges embert közvetlen viszonyba helyezte a mennyei Atyával. Ezáltal a képmutatás változatos színekkel hivalkodó álarcát letépte és az ember zavartalan lelki békéjét személyes meggyőződésből fakadó hitre és a lelkiismeretben megnyilatkozó isteni szózat megvesztegethetlen ítéletére alapította. Ez az istenfiúság az embert az erkölcsiség magasabb színvonalára emelte.

Akinek keblében tehát igaz keresztyéni szív dobog, akit az emberiség tökéletesedésének érdekei, az egyes embernek lelki békéje iránt őszinte buzgóság lelkesít, az nem kívánhatja, hogy visszaforduljunk a magaslatról, ahova négyszázévi nehéz küzdelem, tengernyi szenvedés és mérhetlen véráldozat után Isten segedelmével eljutottunk. Aki Krisztus országát ismeri, az nem követelheti, hogy evangéliumán alapuló elveinket megtagadjuk, gondviselésszeríi s felelősségteljes hivatásunkat eláruljuk és bűnös vakmerőséggel ellenálljunk a nagy természeti törvénynek, amely megdönthetetlenül mondja, hogy a szellemi élet henye mozdulatlanságot és rabságot nem ismer.

Nem ! Az evangélium szelleme nem azt követeli ma a keresztyénségtől, hanem azt, hogy a korszellem fejlődése folytán elénk állított óriási feladatok megoldására áldozzuk fel közös akarattal minden erőnket. A hatalmasok és hatalomta- lanok közt tátongó veszedelmes szakadék áthidalása, a tébolyító tobzódás és szívfacsaró nyomor közt az ellentét kiegyenlítése, a krisztusi szeretettől szörnyű módon eltévelyedett, határtalan önzés és kapzsiság megfékezése és az igazság (justitia) diadalrajuttatásával a társadalom és a nemzetközi viszonyok egészséges megváltoztatása, valamint az egyén lelki békéjének (paxj helyreállítása oly feladatok, amelyek ma minden igaz keresztyén szívét a kötelesség sorompójába hívják.

Mivel pedig folyton bukkannak fel közéletünkben fájdalomkeltő jelenségek, melyek Serédi hercegprímás szereteteszméjével homlokegyenest ellenkeznek és a protestantizmus és katholicizmus között tervezett aranyhíd pilléreihez alapul semmiesetre se szolgálhatnak, a római pápa, ha szívén viseli az embernek és az emberiségnek boldogulását és tökéletesedését, arra hívja fel püspökeit, hogy fogjanak kezet a protestantizmussal és az Isten iránti kötelességérzettel, közös erővel, egy szívvel-lélekkel — kiki a maga charisinája szerint — vegyék föl a harcot a közös ellenség: a hitetlenség és az ebből származó mindennemű erkölcsi romlás ellen. Ha ez a krisztusi szeretet lángjában összeforrott lelki egység az evangélium erejével a közös ellenség felett győzedelmeskedik, akkor megvirrad a földön Isten országának dicső napja s lészen valóban egy akol: a keresztyénség és egy pásztor: Krisztus.

" Héílttk

azon olvasóinkat, kiknek az előfizetések, illetve adományok beküldésére csekklapot küldtünk, szíveskedjenek a hátra ékos összeget mielőbb postára adni, hogy mi is eleget tehes- Crk kötelezettségeinknek. A kiadóhivatal.

A kultuszminiszter munkája

Klebelsbcrg Kuno gróf, kultuszminiszter részben már meg is valósított munkatervét újévi köriratában foglalta össze, melyet annakidején minden tanintézménynek megküldött. Lapunk szűkös terjedelme csak most engedi meg, hogy e köriratot, amely aktualitását még egyáltalában nem vesztette el, kivonatosan ismertessük :

Mohács népének újabb sorsdöntő évtizede következik : a nemzet történetének ebben a szakaszában dől el, vajion a magyarság meg tudja-e tartani Duna medencéjében a maga évezredes vezető szerepét. A céltudatos nemzeti munka tervszerű megszervezésének fokozott jelentősége van, ennek pedig alapfeltétele a nemzet valamennyi rétegét átható műveltség.

A műveltség terjesztése s jelentőségének a nemzet tudatába való besugárzása elsősorban önökön, a nemzet fiainak tanítóin és tanárain fordul meg. Nemzetünk talpraállitása és történeti reintegrációja ennek az új magyar nemzetének jellemétől, tudásától s kitartó munkájától függ. Önök bizonyára érz'k nemcsak történelmi hivatásuk nagyszerűségét, de egyszersmind a felelősséget is azért, hogy az új magyar generáció lelke az önök kezében van. A kormány először a háború, az országcsonkitás és a forradalmak romjait távolította el. Régi iskoláinkat fokozatosan jobb karba hozta s újakkal kiegészitettte; az idemenekült tanítókat és tanárokat, amennyire tehette, elhelyezte. Az új kisdedóvók és népiskolák százait építette fel. főkép a tanyavidékeken. A polgári iskolák ügyének nagyarányú fóllenditése. az iskolánkivúli népművelés erélyes megindítása a műveltségi színvonalat van hivatva emelni. Az új középiskolai törvényből megállapított iskolatípusok a modern művelődési javak nagyobbmértékű megszerzését teszik lehetővé. A leányközépiskolai törvény nyomán pedig a magyar középfokú leánynevelés egészséges fejlődése remélhető. A menekült egyetemek illő módon való elhelyezése és új felszerelése, a diákjóléti intézmények hathatós megszervezése, a külföldi Collegium Hungaricum felállítása, a külföldi és belföldi nagyszámú ösztöndíjak alapítása, új tudományos kutatóintézetek megteremtése, nagy, országos gyűjteményeink átszervezése mind arra irányul, hogy a nemzetnek a tudományos, társadalmi, közigazgatási és gazdasági élet terén minél több európai látókörű vezető szakembert neveljen.

— Ma az emberiség mind fokozottabb külső, főkép technikai egységesülése korszakában, az idegen kultúrákat még nagyobb gonddal öntudatosabban kell figyelemmel kísérnünk s a magunk nemzeti jellemének és szükségleteinek megfelelően áthasonitanunk. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a nemzeti géniusz termelte sajátos magyar kultúrjavak hagyománytőkéje és az áthasonlitott művelődési elemek szervesen, mintegy felsőbb egységbe forrjanak össze, melyben a magyar lélek sajátos vonásai el ne halványuljanak.

— Nemzeti egyéniségünket, a közös történeti sors tudatát, a magyarság sajátos hagyományait és történeti hivatását minden téren az ifjúság leikébe bele kell csepegtetnünk, természetesen minden naiv sovinizmus, a nemzeti gőg minden nagyralátó illúziója nélkül. Mai tragikus hely zetünkben a nemzeti önismeretre való nevelés Széchenyi szellemében elsőrendű kötelességünk.

— Az erkölcsi és állampolgári nevelés akkor áll szilárd alapon, ha mély, vallásos érzés hatja át. A kultúra emberi értékei egy abszolút értékbe, az Istenbe vetett hit nélkül a lélekben gyökertelenek, mert nincsen végső, megnyugtató szentesítésük. A nemzetnek lezajlott rettenetes lelki válsága mutatta meg legjobban, mennyi vigasztalás, tűrés és reménykedés forrása a vallásos hit. Ámint a nem zet hasonló megpróbáltatása idején, a törökvész korában, a nemzeti gondolat és a vallásos hit a legszorosabban összeforrott egymással s a nagy Zrínyi tanúsága szerint az isteni igazságosságba vetett hit volt a magyar nép legfőbb vigasza : nemzeti létünk mai szomorú korszakában is a magunk minden megfeszítésre kész erején kívül az Istenbe vetett remény táplálja az integer magyar nemzet halhatatlanságába vetett hitünket.