Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-01-02 / 1. szám

Hegy an 6pIIeI^Irö*

4. oldal

amelyen Pál apostol, Ágoston, clairveaui Bernát, Kempisi Tamás, Giordano Bruno, Savonarola, Wiclef, Wald, Huss s a többi nagy szellem alakjaival találkozunk, más szóval ő is előreformártor, a XVI-dik századbeli nagy reformáció utegyengetője.

A ma róm. katholikus egyháza — talán hogy a múltat expiálja — ünnepli ugyan, de hajdan! «

Igen, — alig jelent meg ama nagy müve, amelyben mint politikus és bölcselő theo- logus kifejtette egyházpolitikai nézeteit, egyenesen pápai beavatkozás következtében honfitársai — 1302 jan. 27 — száműzték őt hazájából és vagyonát elrabolták s még ugyanazon évben — 1302 nov. 24 — Vili. Bonifácius pápa, mintegy feleletül a Dante eretneki elméletére, az Unam sanctam kezdetű bullában megállapította a pápai széknek fenhatóságát minden más e világi hatalom, tehát minden császár és király .felett is, akik szerinte csupán a pápa vazallusai és elkárhoztatott minden olyan tant, mint malii eh aeus tévelygést, amely a világi és egyházi hatalmak egyenjogósultságát hirdeti. XXII. János pápa pedig Dante iratát nemcsak eltiltotta és elkárhoztatta, hanem máglyára átélte. S e tekintetben a róm. katholikus egyház álláspontja máig nem változott és nem is változhat, mert épp a világuralmi törekvés a legjellemzőbb vonása s az 1864- ben megjelent Syllabus 75 s 76 tétele a Dante- féle nézeteket szintén kétszeres átokkal sújtja. S bizony igaza van Chamberlaenek, aki szerint Dante az igazi protestánsok legveszedelmesebb osztályába tartozik.

A nagy száműzött válasza mind e támadásra a világ egyik legfelségesebb költeménye az «Isteni Színjáték» (Divina Corn- media) volt, amelyben mint egyébként egyháza hü fia, korának és egyházának bűneit ostorozva és az élet igaz útját megmutatva], megrajzolja —- akárcsak egy hitvallásban — az eszményi egyház a mlejnnyi, az Isten öbök országa képét, amit a bún fia soha nem láthat, az erény fia pedig csakis a megtisztulás, a purgatórium utján nyerhet meg.

E költemény egymagában örök emlék s valóban szivbeli ünneplésre indíthat mindnyájunkat, de nekünk protestánsoknak nem csupán költői, hanem theológiai értékénél fogva is, tehát kétszeresen becses, mert annak beható vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy Dante a reformáció előtti reformáció történetének egyik legnagyobb alakja.

De erről a témáról vágyás Danteról, mint reformátorról esetleg majd más cikkben szólok s ki fogom mutatni, hogy a pápaságnak Daniénál kíméletlenebb támadója lm ég nem volt, hogy e téren ő meg Luthert is túlszárnyalja.

Munkaközvetítésünk.

Irta: Hlavács Kornél.

Ha resten viseled magad a nyomorúságnak idején, a te erősséged erötelen lészen.

Péld:' XXIV. 1Ó.

Sohase voltunk a «leépítés» hívei. Aki megépítette a hegyre « maga városát és ezt ellenségek veszik körül, az ne pihenjen tétlenül, hanem városának minden munká- képes kezével dolgozzék várfalainak megerősítésén. Hapedig várfalai termőföldeket is ölelnek körül, művelje ezeket olyan szorgosan, szerelje fel oly tökéletes termelő és forgalmi eszközökkel, gazdasági épületekkel, hogy termését a lehetőség határáig megnövelhesse, gabonáját megnőniesithesse, és romlástól mentesen megőrizhesse.

Azért épült a hegyiem a város, hogy lakóit az ellenséges emberek és természeti tünemények erejétől és cselekedeteitől megvédelmezze; a városépítők életét, erkölcsét és lelki nyugalmát megoltalmazza. De ez a cél csak akkor teljesedik be, ha a Viesziély napjaiban á város lakói egymással nem háborúskodnak, egymás jó cselekedetei mögött nem keresnek aljas rugókat, a nyomorigókon segítő leikébe nem magyarázzák bele erőszakkal a gonosz, a jellemtelen, a megbotránkozásra érdemes szándékot, A város polgárainak a veszély óráiban nemesen kell cselekedniük. Legalább olyan nemesen, mint versenytársaik, akiknek munkáját, sikereit féltékenyen szemlélik.

Ha a város lakosai a nehéz időkben egymásra törnek, egymás kenyerét vadásszák, akkor gyorsan beköszönt !az általános szüköl- ködés és vele a testi-lelki nyomorúság.

Nem is voltunk soh<aí a leépítés hívei.

Ha resten viseled magad a nyomorúságnak idején, a te erősséged erötelen lészen. így mondja a Salamoni példabeszéd és örök igazsága nemcsak az egyes embereknek szól, hanem népek, országok gazdaságára is illik. i ■) ' I I

A leépítés, a szépített restség, a termelő munka mennyiségét csökkenti, valamennyiünket szegényebbé, gazdasági feladatokra aikalmatlanábbá tesz, sok embertől a tisztességes megélhetés lehetőségét teljesen elragadja és ezzel helyrehozhatatlan erkölcsi károkat is okoz.

A nyomorúságok idején csak a fokozott munka segít. * ; ;

A szegény ország legnagyobb fényűzése, ha fiait tétlenségre kényszeríti: megnövekszik a nyomorúsága, mert megáll, nem fejlődik a termelése, pang az iparfá és elhal !a kereskedelme. A leépítés pedig ilyen tétlenséget okoz.

Az önmagára utalt város nem építheti le» polgárainak dolgos kezeit. Lehet az egyik munka gazdaságosabb, szükségesebb, mint a másik és a dolgos kezek á,tcsopor-