Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-26 / 26. szám
Hegyen épített város 180. oldal 1927. junius 26 hogy fez a friss, leVegős rendszer a poetikus realizmus meleg szobájához szokott közönségnél nehezen talált visszhangra, főleg az cl- vontabb szimJbolizálás eseteiben «Csend herceg» stb. Pedig, az igazi nagyság jellemzője a hatás terjedelme is. Itten észrevehető, hogy jelenleg a távolság a költő és a nagy közönség—a milliók között, jelentékeny. Ennek a távolságnak a csökkenésétől függ Ady népszerűsége. Sajátságos, hogy Petőfi ugyanilyen mód- szerű versei a hatvanhat töredékből álló «Felhők» sem váltak népszerűkké. Pompás példákat találunk ezek között akár a realizmusra, vagy naturalizihusra, de meg verizmus és impresszionizmusra is — Nietzsche szerint ezekben legnagyobb Petőfi és a Felhők mégsem népszerűek, talán éppen gránitságuk miatt? / Az Adysmus egyik legjellemzőbb vonása a stilus, az a balladásság a meglátások kivetítésében. A meglátásai szinte lelki festmények és ezek részletes kirajzolása szavakban, hangokban Ady verse. Sokszor észrevehető, hogy csak olvasásra van szánva Írása, erről tanúskodik az irásjelstaffage, a chiaro-scuro-ja a nyomtatásnak, szinte Wag- ner-féle módszer, alátámasztani minden lehető eszközzel a főhatást. Ma már irodalmi ténymegállapítás az Ady-stilus, akár száz évvel ezelőtt a pathos, zengzetesség irányában a Vörösmarty-stilus, úgy az Ady- stilus manapság a tudatai attiság megközelítésében nagy lépést jeleni előbbre a nyelv fejlődésében. Szavai-szinei megválasztásában igazi mester, egy-egy röpke szóval átalakítja a természetből vett képet transcendentálissá pl. az idézett versszakban: Hivott a titkok nagy mezője... Erre légiónyi példát lehet idézni, müvészinél-mü- vészibbet... A verselésnek mestere, akár régi, akár modern szabad ritmusról legyen szó — a szabad ritmus ugyan nem modern, csak annak szokták nevezni a laikusok, hiszen már Petőfi is nem egyszer alkalmazta pl. Egy gondolat, Világosságot, Az őrült stb. Tárgyilagosan szólva tehát Ady korszakos értéket tárt fel meglátásaival az ő sajátos egyéniségén át kitermelt módszerével és ha vannak keserűségek, melyek belőle kibuggyannak, akkor ne felejtsük el, hogy becsapták előtte az ajtót és ő ... ő vérző szívvel is megmarad magyarnak, a nagy magyar fájdalom egyénileg tragikusan átélő je és halottja. Ady tipikusan magyar sorsú költő, neki is több jutott a szenvedésből, mint az örömből. A szenvedés koszorúját és a művészet pálmaágát teszem sírjára. Moór Győző. A megtérés. Irta: dr. Tírtsch Gergely. Az antinomizmus és az egyház tana. Agri Colával szemben már Luther utalt a nagy ellentétre, ihely az ő és Agricola kiinduló pontja között van t. i. a bűn fogalmának más-más tartalmára. Ugyanaz az ellentét tűnik fel [a modern antinomizmus és az egyházi tan között. A modern antinomizmus ,a bűnt valami természetesnek, az ember fejlődéséhez szükségesnek veszi (Werte). |Az;t tartja, hogy az Embernek1 nem kell a bűntől megváltatnia. Csak arra van szüksége, hogy önmagát jól ítélje meg, de legkivált viszonyát az Istenhez változtassa meg. Eddig bűnei miatt félt Istentől. Azért vágyott a megtérésre, liogv Isten haralgia őt többé ne sújtsa. Mjost arról kell meggyőződnie, hogy kegyelmes Is'ene van, aki bűneit i megbocsátani mindenkor kész. Nem gyötrődésre, nem bünbánatra van szüksége, hanem az Isten fogalmának megváltozására. A modern theo'ogia ezt a folyamatot nem is néVezi bünbánatnak, megtérésnek, hanem csak vallásos élménynek1. Evvel szentben egyházunk dana teljes nyomatékkai kiemeli, hogy a bűn lényege szerint* valami természetellenes, causa peccati est voluntas malőr um * és mint ilveu az eredendő bűn folyamánya, de nem a lélek természete, hanem aliquid, iquod in natura aut substantia inhaerit.** Mégis Van az embernek Ítélőképessége, hogy a jót a rossztól megkülönböztesse és ennek folytán van választó szabadsága.*** Az egvházi tan ezzel két pszichológiai tüneményt határoz meg: egyrészt a szabad akaratot a külsőségekben, másrészt a kötött akaratot áz üdvökonomiá- ban A bűn jtehát az emberi akarat elfordulása Istentől, amely az akarat intenzitása szerint Isten ellen ellenségeskedéssé is ibko- zódhatik. E bűn ^olyannyira megzavarja viszonyunkat Istenhez, hogy az ember Isten haragjának tárgyává lesz, s mint ilyen Isten büntetését vonja magára. (E tudat ébred lel a lelkiismeretben. Ott , érezzük mi a bűn súlyát és a büntetés igazságát. Egyházunk tana épp ezen fa ponton a legkövetkezetesebb és legprecizebb. Hangsúlyozottan kiemeli, hogy minden bűnös személyesen felelős bűneiért. E felelősség nemcsajc az egyes elkövetett bűnök miatt terheli ot, hanem egész bűnös lényege miatt is. Mint az emberi társadalom szerves tagjának az emberiség romlott természetében is resize van. A felelősség nagy és snfyos terhébez még az a tudat is járul, hogy az ember maga e teher köhuycbbilésére semmit sem tehet. Azért kérdi :a bűnbánó és gyötrődő * Augustana XIX. ** Form. Cone. I. 12. *** A. P. Conf. XVIII.
