Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-06-26 / 26. szám
1927. junius 2(3. 181. oldal Hegyen épített város lelek folyton-folv vást: «Lese-e nékem valaha kegyelmes Istenem? Az igaz megtérésnek kiinduló pontja a lélek vigasz-szomja Ámde a hűn állal romlott emberi természetben e szomjúság kielégítést nem nyerhet A vigasz nem jöhet önmagátéd, hanem csakis attól, akii bűnével megsérteti: jaz Istentől. Csak az Isten adhatja a vigaszt, csak az Isten csendesítheti mega háborgató szivet. Es hogy ez elérhető legyen, szükséges, hogy az emberekben erkölcsi romlottságuk é* Isten iránti bűnösségük tudata ’felkeltessék, ami viszont csak úgy lehetséges ha nekik Is'en- nek a törvényben kinyilvánított akaratát hirdetik. Amor justitiae. A törvény üdvökonomiai szerepéi a «Formula Concoixliao a törvény hármas használatáról szóló részben tárgyalja, amivel a törvény hirdetésének szükségét eléggé világosan dokumentálja. Itt csak a törvény hirdetésének lelki hatását szükséges, kiemelni. A törvény az erkölcsi követelmények egész Isorozatál állítja az ember elé. Ha «követelmény -ről van szé>. úgy annak a másik oldaton okvetlenül «leljesihnény» fe.l'ol meg. Alz ember rendszerint- úgy gondolkodik, hogyha az isten tőle valamit köveiéi, ezt ő meg is leheli. K következtetőire annál inkább jöhet, mert a törvény mint Isten kinyilatkoztatott akarata egves követelményekben — számszerint tiz parancsolatban — j ii l l u do mására és igv nem is tűnik oly nagy követelménynek, amit az Isién tőle követel. Könnyen ki fejlőt hetik az a nézel, hogy az erkölcsös élet megvalósulása csakis az ember akaratától függ. A törvény első hatása tehát bizonyos önteltség. Az ember azt véli, hogy a törvény követeléseit betarthatja. Ez a nomizmus álláspontja. A jól felfogott keresztyénsé.g azonban a nomizmus álláspontjával szakított, meri a mi Urunk és Mesterünk, a Jézus Krisztus, felfedte előttünk a törvény intencióit. A hegyi lieszédben a törvény követelményeinek a jelentését megadta. Minden egyes törvény végtelen sok követelményt tartalmaz. Nincsen olyan törvény, melyet egyetlen teljesítmény betölthetne. A betű szerint értelmezett törvény betartása igen könnyűnek tűnik fel, de az Isten intenciója szerint magyarázott törvény betartása oly nag's' követelmény, melyet az ember kielégíteni képtelen. A követelmények tehát oly óriásuk és a mi tehe'eUen- ségünk tudata oly súlyos, hogy a jól megérteti törvény hatása sTalósággal megsemmisítő. A törvény ennéUbgya az a hatalom, mely az emberi kedélyt megrázkódtathatja és eddig érzeti büszke biztonságát megsemmisítheti. A törvény lelki hatása azonban kétféle lehet, vagy elkescredéss vagy félelem. Elkeseredés, mely az érzett képtelenség hatása alatt Istentől elfordíthat és igy az elpusztuláshoz vihet. Félelem, mely nem más, mint meggyőződés Isién erejéről és hatalmáréd, teliál az Istenhez visszatérő. E fordulat lehetőségében van a félelem erkölcsi értéke. Ha a törvény az embert nflejgféteinliteltc, akkor már még is győzte. így lesz a félelem a felelőség érzetének szimptomája. A félelem érzetének azonban még egy lélektani tüneménye van és ez az önfenntartás! ösztön felkeltése. Ha a {törvény hirdetése következtében megfélem 1 itelt bűnös lélekben a letelem és a rettegés felébredt, akkor csak természetes, hogy megtartás s a hudulás után vágyódik Luther is nem egyszer dcsiderium auxjlij -ről beszél és a modem positiv irányú dogmatika is a sza- badulás-vágval mint a megtérd* egyik indító okát hangsúlyozza. A szabadulás vágy azonban két alakban jelentkezhetik. Felléphet mint negatívum, azaz vágy a büntetlenségre, amit Luther ti mór poenae -nck nevez. Mint ilyennek nincs erkölcsi /értéke. Ellentéte, mint pozitívum, a megignzulás vágya az amor justitiaey amely a valóságos erkölcsi érték. Minél égetőbb ez az ösztön és azzá lesz, minél érzékenyebben érinti az eml>ert a törvény hirdetése, annál nyuglalannhkí lesz. annál nagyobbá lesz a vágyódása. Ez az ig;izi ön fenn tartási ösztön, amely az üdvre vágyódásba torkolik é* mint tiszta erkölcsi motívum elismerendő Mind e felsorolt okoknál Togva okvetlenül szükség van a törvényre, mert csak a törvény hirdetése, annak ismerete hozhatja a bűnnek ismeretét és azután a megtérést. A megtérés hangulata tehát csak ajkkor keletkezhetik, ha a szívben az igazultság hiányának érzete felébredt és a felelőség- érzés oly nagy fokúvá nő, hogy a lélek állapota miatt gyötrő lik és eddigi tevékenységét megbánja. A meggyötrödés és bűn- bánat az érzelem, amely a bűnös ember előtt elveszésének mélységét, távolságát is!entöl megmutatta, kárhozatát feltárja, mégis felébreszti a lélekben az amor justitiae -t. a félelem és a hit összekötő kapcsát. . Újjászületés. Amely szívben tehetetlenségének tudata megerősödött, abban egyszersmind elhatalmasodik a vágy a megigazulásra. Az Ilyen szív van a legalkalmasabb állapotban arra, hogy az evangélium hirdetését megértse és magába fogadja. Teljesen készületien szív nem tapasztalja az evangélium vigaszthozó erejét, mert hiszen nincs is szüksége vigaszra. Csak ha a törvény hirdetése benne vigasz szükségérzetét felkelti, nyeri az evangéliumból a vigaszt. Törvény és evangél um teljesen harmonikusan kapcsolódnak egybe és szükségszerűen kiegészítik egymást. Az evangélium hirdetése az amor justitiae >-t erősíti, mert hiszen az evangélium arról biztosit minket, hogy Isten a mi bűneinket megbocsátja. Hogy ez az objek-
