Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)
1927-11-13 / 37-38. szám
1927. november 13. 245 oldal Hegyen ópitett város Én is azt tartom, — folytatja Kossuth — hogy ámbár igaz, hogy a tudás ösvénye végtelen. — „Wer hat des Verstandes Arm gemessen? und wer bestimmt, wie weit er reichen kann?“ — De éppen azért, mert ez ösvény végtelen, az emberész a mindent tudásig semmi haladással nem juthat el. Ez annak van föltartva, aki maga a végtelenség, s kinek sejtelme előtt lehetetlen mély imádattal le nem borulni annak, a ki a természet kutatásával föl-föltár- va látja szemei előtt az örök törvényhozó végtelen s mindig harmonious bölcsességét. Az élet titka azok közé tartozik, a miknek ismeretére az emberész a tudás végtelen ösvényén nem hiszem, hogy valaha eljuthasson. Hiába erőlködnek a materialisták a szerves életet vegytani s mechanicai hatások közé szorítani. Mesebeszéd az. Tudnak-e csak egy fűszálat is teremteni lombikjaikban? Az élet előidézéséhez még valami más is járul, mit nem ismerünk. Meg van arról győződve, hogy az állat és a növény élete egy és ugyanazon az alapon nyugszik. A szerves élet egységesen kezdődik. X kezdet kezdetén az állat és a növény együtt van; később az életerő mennyisége és talán minősége szerint is az élet irányában fejlődik tovább, az állati és a növényi élet irányában, de úgy, hogy az állatok is, a növények is a közös eredet jeleit mindvégig megtartják. Az anyag egy; örökös körben magát magának visszaadva. Az anyag tehát a szerves életet nem magyarázza, különben szervetlen nem lehetne. Az anyag csak felfogja az életet, de maga életet nem ad, mert nem él. Másnak is kell ahhoz járulni, hogy szerves életre jusson. Mi az a más? Ez a teremtő titka, mihez emberész nem fér. Aki Kossuthnak az életerő-ről való felfogását részleteiben is ismerni óhajtja, az olvassa el Zafiri Lászlóhoz, 1876-ban irt levelét, mely a Természettudományi Közlöny 1891. évi kötetében jelent meg. Innen csak a következő sorokat idézem: ... hisz az egész mindenség egy bámulatos csoda. Hogy idő van, tér van, lét van, anyag van, maga az, a mit e szó: van, e szó: lenni kifejez, mind megannyi bámulatos csoda, mely kényszerüleg egy megfoghatlan, végokra utal. Én nem tudok előtte szemet hunyni, mert minden nap látom a mi van. Engem a természet észlelete mély religiositással töltött el... A re- ligiositásnak nem ellensége a tudomány. Ellenkezőleg dajkája. Természetbúvár nem lehet atheista. íme egy élettelen gyűjtemény, egy herbárium, mely betek intést engedett egy nagy férfiú lelkének legbelső rejtekébe. A vallásos érzés megnyilvánulása Hollandiában. Magyar gyermekeket kisértem Hollandiába. Hosszabb ideig tartózkodtam ott és volt alkalmam a vallásos érzésnek megnyilvánulását látni és figyelemmel kisérni, amely a holland nép életének és boldogulásának alapját képezi.* Mielőtt mai vallásos életükkel kapcsolatos néhány képet bemutatnék, vessünk áttekintő pillantást a hollandiai keresztyénség fejlődésére. Talán a legjobb könyv, amely Hollandia, tulajdonképen Németalföld egyháztörténetével foglalkozik, J. Kuyper, Geschiedenis van hét godsdienstigen kerkelijk leven van hét Neder- landsche volk: a németalföldi nép egyházi életének története. De ez is csak holland nyelven jelent meg, más nyelvre le nem fordították. A VII. században friesek, batávok, szászok és frankok laktak Németalföld területén. — I. Dagobert frank király építtette 630-ban az első keresztyén templomot Utrechtben. A frank-misszió azonban politikai irányzata miatt nem sok eredményt ért el. Az angolszászok sokkal eredményesebben működtek. Angolországból Willebrordtis és Bonifácius hirdették itt az evangéliumot. Willebrordus volt az első utrechti püspök és alapította ott a később híressé vált szerzetesiskolát. Bonifácius pedig a pápa fennhatósága alá helyezte a németalföldi keresztyén egyházat. A keresztyénség tovább terjesztésében Gregorius későbbi utrechti püspöknek volt nagy érdeme. Itt kezdettől fogva nem az apostoli, hanem a római katholikus keresztyénséget terjesztették s az egyháznak püspöki szervezete volt. Sok zárda, szerzetesrend és iskola keletkezett. A római hierarchia virágzási kora 1000— 1400-ig terjedt, de akkor már a belső hanyatlás is jelentkezik. Babona és könnyelműség uralkodik. A hívők mindinkább vágyódnak az egyház reformálására s ez a vágy mutatkozik a miszticizmusban és egyes személyek felléptében, — kiket a protestantizmus előhírnökeinek nevezhetünk. Közöttük nagy jelentősége van Wesel Gansfort-nak, aki sok pontban megegyezik Lutherrel. A reformáció kora. A XVI. században jön a tulajdonképeni reformáció és pedig először Németországból Luther Márton szellemében. Luther pártfogója és barátja, Staupitz János, az Ágoston-rendi kolostorok generálvikáriusa volt s igy történt, hogy ezek a hollandi kolostorok Luther tanainak terjesztői lettek. Luther iratait korán olvasták, németalföldiek mentek Wittenbergbe tanulni és hazájukba visszatérve terjesztették Luther tanait. Egyházi szervezetet azonban még nem alkottak. V. Károly császár elnyomta a mozgalmat s a wormsi Edictum rendelkezéseit szigorúan
