Hegyen épített város, 1927 (4. évfolyam, 1-42. szám)

1927-10-23 / 35. szám

1027. október 23.

231 oldnl

Hegyen épített város

denekkel, segíts ott, ahol arra szükség van. Gyakorolja az egyesület a valláserkölcsi nevelés és élés példáit, önképzéssel szórakozzon, nyújtson szellemi szórakozást hitbeli testvéreinek.

Az egyesület saját erejében, munkásságában keresse a fejlődés alapját, mert csak az valóban a mienk, mit önerőnkből értünk el. Az egyesület csak úgy emelkedhetik és virulhat boldogságra, — diszfokra, hatalomra csak úgy juthat, ha minden egyes tagjában külön él és együttesen gyümölcsözik az emberi kötelességek összege, melyek oly szoros kapcsolatban állanak egymással, hogy egyik elhanyagolásával csorba esik az egészen.

Vezesse a kötelesség érzete az egyesület minden tagját a legkisebb dolgokban is a munka teljes elvégzésére, alaposságra, állhatatosságra; gátolja meg a folytonos éberséggel a felületességet, a körülbelül és nagyjából való dolgozást; törekedjen megértésre, tanuljon megbocsátani, a kellő időben beszélni, de még inkább kellő időben hallgatni.

A vallásosság nemesíti az egyesület életét, az egyetértés szüli az erőt. És ha nemzetet naggyá csak oly nép tehet, mely erkölcsileg egészséges s amikor a természet rendje szerint a férfié a fizikai erő, legyünk mi, nők, segítőtársaik erkölcsi és lelki erővel az egyházépitő munkában s abban a harcban, melyet mi, magyarok, Trianon ellen vívunk. Ha Istenbe vetett hittel, közös akarattal küzdünk, győzni fogunk.

Fogjatok a munkához evangélikus leányok. Minden gyülekezet építse meg hajóját. Indítsátok Isten nevében útnak s nemes példát mutatva, hívjátok, vegyétek fel hajótokra a megtért lelkeket s vezessétek az egy igaz utón: egyházunk tengerén az örök világossághoz: Jézus Krisztushoz.

Buzgó imátok indítsa s a Mindeható áldása kisérje hajótokat!

Irodalom és művészet.

Luther az államról. Annak is van már irodalma. Legújabban Binder Gy. göttingai egyetemi jogi bölcselettanár tette vizsgálódásának tárgyává. A régebbi irodalomra, számszerint 29 termékére épiti föl a maga fejtegetéseit.

„Korunk törpeségétől, kultúrájának sekélyességétől, érzületének alacsonyságától s gondolkozásának és akarásának elgondoltságától, alkotásának erős férfiaihoz fordul, hogy azok nagyságán és erején épüljön és okuljon.“ Azzal kezdi fejtegetéseit és itt elsősorban is „a bátor hitvallón, a német szabadsághősön“ akad meg szeme, hogy a nagy reformátos szellemi nagyságával mintegy eltakarja és elfedezze mai világunk politika zűrzavarát és gyengeségét.

Úgy találja, hogy az államnak mai közkeletű meghatározásai: felsőbbségi állam, népállam, rendőrállam, kulturállam, osztályállam stb. tartalom nélkül valók és tarthatatlanok, mivel az állam, mint szervezett egység mindezen felül áll. Luther, mint korának Pál apostoltól is befolyásolt gyermeke,, az államot külsőleg felsőségnek mondja, amellyel szemben alattvalók vagyunk. A modern liberalizmustól és demokratizmustól távol állva, Luther a világi állammal szembeállítja „a szeretet és a szellem országát, amelyben Pál apostol szellemében külső hatalomnak helye nincsen.“ A vallásos életnek szabadsága és erőssége, az állam békerendjét tételezi fel s annak szükségességét is vallja. Azzal, hogy Luther az államot a maga emberi lelkiismerete előtt igazolja, azt bizonyítja, hogy a vallásos és politikai érzék összeegyeztethető és itt szerzőnk homlokegyenest Trötschcl kerül ellentétbe, ki rideg és merev valójában éppen a vallásos Luther szerint „tisztán gyermeki politikát“ követett. Amidőn ugyanis Luther a fejedelmet és államférfit Isten segedelmére és saját lelkiismeretére utalja, nem akarja őket gyengeségükre és habozásukra figyelmeztetni, hanem ellenkezőleg politikai látókörüket tágítani és akaratukat erősíteni. Azzal, hogy a szellem és a szeretet országát hirdette, korántsem helyeselte volna, hogy a Ruhrvidék megszállása alkalmával német lelkészek a vasúti kocsiban traktátusokat osztogassanak és a franciák iránt szeretetet hirdessenek vagy, hogy hős fiainknak ajánlgassák, hogy tagadják meg az állam iránti katonai kötelezettségüket, csak azért, mivel Kant, a protestantizmus állítólagos filozófusa azt hirdette, hogy háború többé ne legyen! Ilyen jelenségeken messze fölötte áll Luther, az istenfélelem erős férfia s a rideg valónak igazi méltatója, aki nagyon is megértette és megérezte a keménységnek és az erőnek a szükségességét a világban. Ha napjainkban élt volna, mint egykoroma török ellen, úgy ma a francia ősi ellenség ellen küzdelemre hívta volna fel népét, amint a maga idejében küzdő és viaskodó hősnek bizonyult, lelkiismeretének szabadságáért folytatott küzdelmében. Mert hát elmúlt a doktrínák és teóriák ideje és a tettek ideje érkezett el. A szónak tetté kell válnia s minden cselekedetnek hatalmasan gyújtó szózattá kell lennie. Luther is hirdette, hogy a haza szolgálata Isten szolgálata is egyszersmind.

Kis korálkönyv.

Köztudomású, hogy Ifaberehrn Gusztáv Adolf reálgimnáziumi tanár régóta az egységes liturgia és egységes egyházi dallam mellett tör lándzsát, mert abban az ev. egyház egyik összetartó kapcsát látja. „Az énektanítás reformja ev. iskoláinkban“ elmen ll)2T>-ben tartott értekezése után az egyetemes egyházi közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatára elveit az ev. iskolákra kötelezővé tette. Haberehrn most korálkönyvet állított össze, amelynek egyik főcélja az. hogy az ev. énektanítást, különösen a karénektanltást minél eredményesebbé és intenzivebbé tegye. A tankönyv a tanításnak mindig a legfontosabb segédeszköze, de különösen áll ez a korálkönyvről, mert nemcsak a tanulónak értelmét foglalkoztatja, hanem érzelmeit is. A Kis korálkönyvről e hivatalos bírálat kiemeli, hogy célja az egyházi dallamot az eredeti dallam szerint egyenlő módon tanítani és énekeltetni. Így érhető