Tanodai hirlemeny 1846-1847

űrtől: Kis L. betüszámtani vezérfonal. — Bloch M. magyar olvasókönyv. — Magyar- német kiegészítő szótár, l-ő rész —Kunoss Endre, dajka könyv és selymeszet. — Térey Károly, elmélet és szemlélődés—Schultz Istvám magyar nyelvtan. — Schönvizner Jós. az önfertőzés. — Szilvágyi Jós. Szanförd és Mert’n. — Steinacker Gusztáv, nőnevelés. — Neumann Samu-, első oktatás a földleírásban és magyarok története. — D. . . y Jós. gyorsírás. — Blázy Lajos, egyházi törvény. — Öszvesen: 14 darab. — — III. Heckenast Gustav kiadó űrtől: Kis M. francia és magyar zsebszótar 2. r. — Bezerédy Amalia Flóri könyve. — Olvasó könyv gyermekek számára. — Latin nyelvtudomány 2-ik r. — Némethy P. Seidenstücker latin nyelv elemei. — Steinacker G. német nyelvtan. — Közhasznú ismeretek oskolája. — Edvi Illés, öntanulás. — Kiss M. angol nyelvtan. Kiss L. földrajzi tanítás, 2-ik és 3-ik folyam. — Szépírást tanító. — Denzel, vezérlés a szemlélő oktatásra. — Bloch M. Älctitfinberfdjuic. — Dr- Töpler, Scítfabcit; német grammatika; ungar. ©ram; ungar- ScfcÉuc^. — A. B. C. olvasókönyv. — Ugyanaz. — Fleischer Jak. deklamatiók. — Kiss L. ó világ és közép-kor történetei. — Fogarassy Ján. magyar-német és német-magyar zsebszótár. — Öszvesen : 27 darab.-------IV. Emich Gustáv

ki

adó űrtől: 20 Stancsis M. nyelvtudomány, 1-ső és 2-ik r.; — 6 magyarnyelvtar. kezdők számára; — 6 általános világtörténet; — 6 magyarok története; — 6 általános földleírás; —6 magyar nyelvtan hangmértékkel. — Peregriny Elek, János gazda. — Lukács P. dunánt. hölgyecske. — Op. V. A. a francia. — Albach J. S. földleírás. — Halász, a vasárnapi gyermek. — F. Farkas F. szerencse útja 1 fűz. — Ney F. gyermekek könyve.

— Erényképzö olvasó. — Varga J. mértan l-ő fűz. — Glatz J. buzgóság könyve. — Öszvesen: 80 darab. —

— V. Kilián György kiadó űrtől: 3 Papp Gy. görög olvasó könyv. — 3. Dr. Bloch költészeti könyv. — 3 Dierner Endre. Scítfabctt 6. Unt. b. ung. u. b. ©pradje; 2 magyarhoni történetek; 2 vallás- és egyháztörténetek. — Balassovits, magyar-német olvasókönyv, 1—2 r. és olvasó táblák. — Dr. Székács, kér. vallástan.— öszvesen: 25. darab. — Azonkívül, Könyves István n. váradi ref. tanár űrtől: egyházi beszéd. —

Mind ezekért újból köszönetét kell nyilvánítanom, mind gyülekezetünk részéröl, mind pedig tanártársaim nevében.— De ezeken kívül, rendes gyarapodásban is előre ment közkönyvtárunk, a mennyiben ugyanis az idén ujbol járatánk a tanodái kispénztár költségén nehány lapot, a mellyek, a valamennyi tanár általi olvastatás után, hasonlóképen a közkönyvtárba szoktak le tétetni. Hlyen: 1847-re Mager päbag. Revue. — Budapesti híradó , és az erdélyi Természetbarát. Más folyóiratokhoz nagyobbára, vagy a nagylelkű szerkesztő urak által jutnak a tanárok, azokat részint mint dolgozótársak kapván meg, vagy pedig hogy az igazgató kapja meg a magyar társalom nevében. (I. a magyar társalom könyvtárát.) És annyi volt ad idei gyarapodása közkönyvtárunknak, a mellyre költség hiány miatt, semmi állandó gyarapodás nem néz. *)

*) És itt önkénytelenül azon gondolat tolul az elméhez, ha valljon — miután már tanodái és nevelési irodalmunk illy gyarapodásban és évről évre haladásban van, szabad-e még e hazában tanodának könyvtár nélkül lennie? És ha könyvtára van, valljon szabad-e, a csak itt is elősorolt könyveket nélkülöznie? Oh pedig, de sok tanodát ismerek hazánkban, mellynek könyvtára vagy épen nincs, vagy ha van is, nincs módjában, hogy az újabb nevelési és tudományi könyveket megszerezhesse; és ha szerez, szerez netalán külföldit, idegen nyelven írottat, miért nem magyart is ? Meddig akarjuk még a tanárokat csekélyke jövedelmük mellett, még arra is szorítani—hogyha az idő és tudomány leikével csakis kis arányban haladni akarnak, hogy önnönmagok kényszerüljenek könyveket venni, ollyanokat is, a minőket a közkönyvtárnak kellene kezükhöz szolgáltatnia? Szinte közpéldabeszéddé vált már, hogy a prot. tanítónak, ha meghal, nincs egyebe, mint sok gyermeke és könyve, de halála után, sem az egyik, sem a másikról, alig tud, alig bir gondoskodni gyülekezete, azon testület, mellynek ő életét feláldozza. Csak ritka esetben veheti meg — a belevert költségnek valljon hányadrésznyi árán? — a gyülekezet, vagy a tanodái patrona- tus az ő hátrahagyott könyvtárát, és ha mégis szerzi, vagy ha ingyen kapja — egyedül azon érdekből, hogy, az egy irányban és egy elv szerint gyűjtögetett könyvek legalább el nedaraboltassanak, egy gazdáról száz gadára kerülve, —ha tehát mondom, ingyen kapja, a minthogy eddigé csakugyan leginkább illy módon alapultak és gyarapultak tanodái könyvtáraink,— valljon nyer-e gyarapodást későbben az illy utón szerzett könyvtár? és évenként valljon mennyiben? Pedig meg kell vallanunk, miszerint tanodáinkszerte igazi tudományosság és korszerű tudományos haladás, csak akkor fog megfogamzhatni és csak akkor remélhe- tendjük gyarapodtál, ha évről évre a tanodái és nevelési tudományokra vonatkozó legjelesb kül-és belföldi könyveket mégis vehetendik, meg is veendik tanodái könyvtáraink. De hol a forrás melly erre is elégséges legyen?! Eszmetársulatnál fogva penditém meg hazánk több tanodájának e hiányát itten, a melly hiányon, úgy hiszem hogy még más és ténylegesebb hatók kebeléből is kellene igyekezni segítenünk, mint csupán szegény gyülekezeteink részéről. De eszembe jő még valami, és ezt sem akarom elhallgatni, mint segíthetnének t. i. az egyegy intézetnek tanárai magokmagok között, a könyvek hiányának nagy baján? Külön értekezést erről Írnom szükségtelen, az eszme csak szerény szikra, és ez, ezen idé-