Tanodai hirlemény 1845-1846
13 szakerület részletes fóldirata, — Tót-, Horváthon, a’ Végőrezredek, Erdély és Dalmathon földleírásával. (Kézkönyv: Melczer L. „oktatás a’ fódleirás elemeiben.“ Pest 1845.) 4. Történet, bet. 3 órában. — Az e. f évben: Magyarország története a’ vezérek és az Arpádi nemzetségből származott királyok időszakában. — A 2-ik f. évben: Magyarország a’ kü- lömbféle házakból származott királyok alatt. (Kézkönyv: Dierner Endre: „magyarhoni történetek“ 2-ik kiadása szerint. Pest Kilián Györgynél.) 5. Számtan, hetenként 3 órában. — Az e. f. évben: a’ számvetés négy alapneme egyszerű és összetett alakban. — Ä 2-ik f. évben: a1 törtszámok négy alapneme, — a’ hármas és társas szabályokkal bőven felvilágosítva és gyakorolgatva a’ közéletben előforduló példák szerint. (Saját dolgozat és élőszóvali előadás nyomán.) 6. Magyar-német nyelvtan, hét. 4 órában. — Az e.f. évben: a’ fő-, mellék-, és számnevekről, névmások és névhatározókrol. — A 2-ik f. évben: az igék különféle nemé, származása, hajlitása, a’ határozott és határozatlan formák használata, az igehatározó, köt- és indulatszó; elmélet-gvakorlatilag előadva, a’ szók- és mondatoknak mind két nyelvrei kölcsönös élőszóbeli és írásbeli áttételével, folyvásti tekintettel a' helyes és szép írásra. — (Kézkönyv: Melczer Lajos: magyar és német szó- és mondat-tan. Pest. 1842. Geibelnél.) 7. Latin nyelvtan, hetenk. 8 órában. — Elméletileg, az e. f. évben: 6 félórában, a’ főnevek hajlitása, a’ nemnek meghatározása, a’ melléknévnek végzeti és fokozati változta, a’ számnevek ’s névmások osztályai. A 2-ik f. évben: az ige ’s négy nemű hajtogatása rendes és rendhagyó alakban, az igemódok és idők képeztetése és származása, a’ hiányos és személytelen igék, a’ részesülők, az ige- és névhatározók, köt- és indulatszók. (Kézkönyv: Melczer Lajos: latin nyelvtan elemei. Pest 1844.) Gyakorlatilag, az egész éven által: különféle mondatoknak latinbóli magyarra fordítása és viszont. Hetenként 6 félórában. — Továbbá: latin szövegű példányok, mesék, beszélyek és verseknek szóképezési tekintetbőli taglalása, fordítása és emlékelése. Hetenkint 2 félórában. — (Kézkönyv: az említett nyelvtan.) 8. Helyes- és szépírás folytonosan gyakoroltaték egybekötve a’ nyelvtani tanítással, hét. tórában. 9. Szava/mányok magyar és német nyelven, egybekapcsolva a’ nyelvtanítással. — A’ tanítási nyelv ezen osztályban a’ magyar, csak némi részben a’ német. 2. A nyelvtani és polgári 3-ik és 4-ik kétévi tanosztályban. 1. Vallástan, hetenként 2 órában. — Mind két féléven át: erkölcstan és a' reformatió históriája. (Ziegenbein- Székács könyvének nyomán ) 2. Természetrajz, hét. 2 órában. — Az e. f. évben: ásványtan, a másodikban: növénytan. (Hanák J. K. képnyomatu könyve szerint.) 3. Földrajz, hetenk. 4 órában. — Mind két féléven ál: Asia, Afrika, két Amerika, Po- lynesia ’s a’ mathematikai geographia elemei. (Az oktatónak saját kézirata szerint.) 4. Történet, hét. 2 órában. — Egész évben: Az ó világ nevezetesb eseményei. (Bredoiv: világ nevezetességei szerint.) 5. Számtan, hetenk. 3 órában. — Egész évben, az ifjabbak: a’ közönséges és tizedes törényeket, azoknak alkalmazását viszonyok ’s arányokra. — A másodévüek: az algebra elemeit, az alapnemeket, hatványozást és gyökvevést. (Az oktatónak saját dolgozata szerint.) 6. Tértan, hetenként 3 órában.. — Az első évűek: vonalok, szögök ’s egyenes vonalú idomok. — A másodévüek: a’ körről ’s a‘ testi mértan elemeit. (Saját dolgozat szerint.) 7. Magyar-német nyelv, hét. 3 órában. — A; ifjabbak: bővebben ismerkedőnek meg a’ két nyelvnek helyesírásával szabályok és gyakorlatok nyomán; irályilag gyakoroltattak a’ közéletben előforduló irománynemekben. — Az idősbek: a’ két nyelv hangmértékét ’s verstanát, olvasás, gyakorlás és szabályok utján, leginkább: Dierner Endre kézkönyve szerint. 8. Latin nyelv, hét. 6. órában. — Az első évűek: a’ latin szókötés elemeit s az egyszerű mondatok módját. Gyakorlatul szolgáltak Phaedrusbol válogatott mesék, Corn. Neposbol vita Themistoclis ’s válogatott kisebb beszédek Liviusbol. — A másodévüek: a’ latin nyelv sajátságait, — az összetett mondatok módját, — a’ prosodiának elemeit. —Gyakorlatul szolgált:
